40274. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó dugattyús gép

rendezése látható. A (V) elégetőhenger dugattyúja és dugattyúrúdja, valamint az (L) levegőhenger és expanzióhenger szelepháza is a szokásos módon vízzel van lehűtve, az ös3zes dugattyúrudak fémtömítésen mennek át. A gép eme jelzett részeken kívül még egy kis, a petroleumtartály töltésére szolgáló petroleumszivattyúval, egy a vízkeringést előidéző szivattyúval és egy kis, a nyomásszabályozót utántöltő légszivattyúval van ellátva, mely utóbb említett szivattyú a levegőt a (d) légtérből szívja be és nyomja a (W) nyomásszabályozóba, melyben átfolyatócsap segélyével állandó nyomást tart fönn. Ezt a csapot egy rúgóval terhelt kis dugattyú vagy rugalmas membrán állítja át, mely dugattyú vagy membrán a nyomásszabályozó hatása alatt van. Mindezeket a kiegészítő részeket az alapexcenter vagy egy külön excenter mozgathatja. Ha a leírt körfolyamot gázgépeknél kívánjuk alkalmazni, a berendezést némileg módosítani kell, minthogy (x) gázgépnél a levegőt és gázt egymástól elkülönítve kell komprimálni és minthogy a levegővel keverendő gáz térfogata az olajához viszonyítva aránylag igen nagy, így pl. ha tüzelőanyag gyanánt generátorgázt vagy torokgázt használunk, a gáz térfogata közel a levegőével egyenlő. A gáz komprimálására különálló vagy, a géppel összeépített két fokozatban dolgozó kompresszorokat is lehetne alkalmazni, de egyszerűbb, ha a gépberendezést a 9. ábra szerint módosítjuk. Itt a balhenger alsó vége (L) levegőhenger gyanánt szerepel, amennyiben a sűrített levegőt a (dl) légtérbe vezeti és csak innen juttatja a (V) elégetőhenger két végébe, hogy ezt kiöblítse. A fölső (G) hengerrész gázhenger gyanánt szerepel, mely a gázt megsűríti és az (m) közbekapcsolt hűtőbe nyomja. A közbekapcsolt hűtő fölületi kondenzátorhoz hasonlít és a gázt bizonyos hőmérsékletig lehűti. Ezt a hőmérsékletet akként szabályozzuk, hogy a bevezetett hűtővíz mennyiségét kézzel vagy hőmérsékletszabályozóval működtetett csap útján módosítjuk. A hőmérsékletszabályozó működtetésére egy könnyen elpárologtatható folyadék gőzei szolgálnak, a csöves elpárologtató a közbekapcsolt hűtőbe van beépítve. A gázt az (m) közbekapcsolt hűtőből egy nagynyomású (gl) kompresszor szívja ki, mely azt azonban körülbelül a körfolyamban föllépő legnagyobb nyomásig komprimálja és az (ml) sűrített gáztartályon át vezeti az elégést szabályozóba. A gázgéphez való elégéstszabályozó (8. ábra) hasonlít a petroleumgéphez valóhoz (7. ábra). A 8. ábrán kombinált gáz- és levegőhengerrel bíró szabályozó egy foganatosítási alakja látható. Az (r) levegőhengert fölső végén a (t) csőcsonk a nyomásszabályozóval, alsó végén pedig a (q) csőcsonk (mint azt a 6. ábrán jeleztük), a (V) elégetőhengerrel köti össze. Az üreges (p) levegődugattyú képezi a gázhengert, melynek alsó vége a (kl) csatornákon, az üreges (ul) perselyen és a (jl) csőcsonkon át állandó kapcsolatban van a sűrített gázt tartalmazó (ml) tartállyal. Az (ul) persellyel kapcsolt (pl) födél úgyszólván mozdulatlan gázdugattyút képez, mely a mozgó gázhenger fölső végét annak alsó végétől elválasztja. Az (s) orsóban foglal helyet a gázélesztő gyanánt szereplő, forgatható üreges (g) orsó, mely a gázhenger fölső részével az oldalt alkalmazott (g2) nyílásokon (8. ábra) állandó kapcsolatban van és csakis akkor közelekedik a gázhenger alsó részével, mikor a (g) orsót a vezérmű az (y) rúd útján ama helyzetébe forgatta, melyben a (g4) nyílása az (1) levegőszelep (l4

) nyílásától el van zárva, a levegőszelep keverőnyílásaíval pedig csak akkor van kapcsolva, mikor a gázhengertől el van zárva. Mikor a (p) dugattyú fölfelé mozog, a levegő a (V) elégetőhengerből a szabályozó levegőhengerének alsó részébe áramlik és a gáz a gázhenger alsó részéből az üres (g) orsó nyitott csatornáin (a 8. ábra jobboldalán) a gázhenger fölső részébe jut. Mikor az elégetőhenger dugattyúja holtpontja közelében van, a vezérmű az (y) rúd útján a (g) orsót a nyitó állásába forgatja és a (p) dugattyú most következő lefelé 1 mozgásánál a gáz a (V) elégetőhengerbe