40269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén- és kokszhulladék földolgozására

titativ módon ammóniákká való átalakítása mellett gázzá alakul át, hanem azt is, hogy a hamú lyukacsos, könnyen fölaprítható alakban marad hátra, tehát a kemencéből kényelmesen távolítható el. Megkönnyíti az eljárás foganatosítását, ha a mosási hulladékokhoz kokszhulladékokat" keverünk, mert ez a hozzákevert koksz egyrészt a mosási hulladékok összesülését az elgázosító övben is meggátolja, másrészt az ammóniák termelési hányadát is növeli, amennyiben a kokszhulladékok a vízgőz hatása alatt ugyancsak elgazosodnak és nitrogéntartalmuk szintén ammóniákká alakul át. Szénnek vízgőz hozzávezetésével történő elgázosítása magában véve ismeretes, ép így ismeretes az is, hogy a kokszból vízgőz hatására ammóniák válik le. Új azonban a szóban lévő eljárásnál az, hogy az elgázosítást, illetve a kokszolást vízgőz hozzávezetése mellett mosási és kokszolási hulladékoknál alkalmazzuk, mikor nemcsak az ezekben az anyagokban lévő szént és nitrogént alakítsuk át teljesen fűtő értékkel bíró gázokká és ammóniákká, hanem könnyen eltávolítható hamút is kapunk, a folyamatot pedig dacára a kokszhulladék jelenlétének a szén kokszolódási hőmérsékleténél (1200°-nál), illetve a koksz elgázosodási hőmérsékleténél (1100°-nál) jóval alacsonyabb hőmérsékletnél végezzük. Eljárásunk foganatosítására célszerűen függélyes aknakemencét alkalmazunk, mely pl. 12 m. magas, 2 m. hosszú és 0.5 m. széles. A kemencébe a hulladékot fölül töltjük be, a hamút pedig időről-időre alúl távolítjuk el. A kemence egész magasságán előnyösen túlhevített állapotban gőzt vezetünk a kemence miden részébe, legfőkép azonban a főkokszoló övbe, mely valamivel a kemence közepe alatt fekszik. Lehet azonban a gőzt a kemence két-három pontján elkülönítve is bevezetni. A fűtést előnyösen gázlángzók végzik, melyek külön huzatokba vannak beépítve, fűtőanyag gyanánt az előállított fűtőgázok egy része szolgál, melyet előnyösen előmelegített levegővel keverünk. A hőmérséklet a használt szén minőségétől, illetve az anyag szén- és koksztartalmától függ, de majdnem sohasem lépi túl a 850°-ot. Az eltávozó gőzöket leszítatjuk és ismert módon ammóniákra dolgozzuk föl. A leírt kemencék helyett megfelelően átalakított kokszolókemencéket is használhatunk. A gőzfogyasztás a szén minőségének megfelelően a földolgozott anyag 1 t.-jára 0.25.2 t. között változik, a termelési hányad 1 tonna 50% szenet tartalmazó anyag földolgozásánál átlagban 200 m3 3000—5500 cal. fűtőértékű gáz és 25 kg. ammóniumsulfát. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás bányaművek mosási hulladékainak (mosási és válogatási hulladékoknak, gyúló paláknak) földolgozására, azáltal jellemezve, hogy a hulladékokat külső fűtéssel bíró kemencékben vízgőz hozzávezetése mellett magas hőmérsékletre fölhevítjük oly célból, hogy az egész széntartalmát majdnem quantitativ módon éghető gázra és ammóniákra dobozzuk föl és hogy törékeny, össze nem sülő hamút állítsunk elő. 2. Az 1. alatt védett eljárásnál kokszhulladékok alkalmazása oly célból, hogy az anyag összesülését az elgázosító övben meggátoljuk és hogy egyúttal a nitrogént a kokszhulladékokból is ammóniák alakjában válasszuk le. PALLAS RÉ8ZVÉNYTÁfiaA8ÁQ NYOMDÁJA BUDAPESTEN.