40264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műélesztő előállítására
Megjelent 11)07. évi november hó 7-én. MAGY. gAg. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 40264. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás műélesztő előállítására. SEBEK ALOIS SZESZGYÁRI IGAZGATÓ GROSS-POPOWITZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 május hó 2-ika. A mai kifejlődött mezőgazdaság, különösen a hatékonyabb műtrágyanemek alkalmazása óta az új nyersanyagok egész sorát bocsátja a szeszfőzők rendelkezésére, melyek közül különösen a burgonyaféléket a gyakran nagy mértékben különböző erjedőképesség tünteti ki. A jelen eljárás célja az. hogy ezen nyers anyagokat a lehető legsikeresebben lehessen földolgozni, azaz hogy úgy az élesztőszaporítóban, mint a főerjesztő kádban föllépő tiszta erjedés mellett a lehető legnagyobb szeszmennyiség legyen nyerhető. A szeszgyártásban érvényes azon szabály, hogy csak helyesen kezelt műélesztővel lehet a főerjesztő kádban jó erjesztést elérni. A jelen találmány tárgyát képező eljárás a műélesztő előállításának egy különleges módjára vonatkozik. Ezen eljárásnál az ásványi sav csak a beállítási hőmérsékletre való lehűtés után adatik hozzá az élesztőcefréhez, mire a keverék összekavartatik és könnyen erjedő anyagoknál 7 percig nehezen erjedő anyagoknál 7—30 percig állva hagyatik, azután ismert módon élesztő tápanyaggal pótoltatik és végül erjedésre beállíttatik. Ezen eljárás után a savtartalom növekedés az élesztőben 20 cm3 szüretre 0,0—0,1 cm8 normál lúgot mutat, főerjesztőkádban pedig 0,1—0,15 cm'-t. Ezen ideális tiszta erjedésnek az a következménye, hogy a főerjesztőkádban csaknem tökéletes megerjedés megy végbe (0,0—0,4 Bakkarométerfok) és ennek megfelelőleg nagyobb a nyert szeszmennyiség. A jelen eljárásnál előírt föltételek megtartása mellett húlladéksörélesztő is előnyösen alkalmazható az élesztőcefre beállítására. Az eddigi kísérletek, melyeknél sörélesztővel próbálták az erjedést előidézni, az itt föllépő erős savképződés és tökéletlen erjedés folytán általában kedvezőtlen eredményeket szolgáltattak. Ha azonban az esetben is, ha az élesztőcefréhez erjesztőanyagul hulladéksörélesztőt használunk, az előbb leírt módon járunk el, melynél anyaélesztőt, illetve sajtolt gabonaélesztőt alkalmaztunk, akkor a savtartalom nagyobbodása renkívül csekély és az erjedés éppen oly kedvezően megy végbe, mint a sajtolt gabonaélesztővel való beállítás esetén. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás műélesztő előállítására, jellemezve azáltal, hogy az ismert módon elcukrosított élesztőcefre csak a beállítási hőmérsékletre való lehűtés után savanyíttatik ásványi savval, mire az könnyen erjedő anyagoknál 7 percig, nehezen
