40230. lajstromszámú szabadalom • Válaszfallemez és eljárás előállítására

Megjelent 1907. évi november hrt 4-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI WK HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 40230. szám. VlH/a. OSZTÁLY Válaszfallemez és eljárás előállítására. VLASIC IVÁN MÜSZOBBÁSZ ZÁGRÁBBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 január hó 22-ike. Jelen találmány tárgya oly válaszfallemez és előállítására szolgáló eljárás, mely lemez és a belőle előállított fal az eddig ismert lemezeket és a falakat úgy könnyűség, mint szilárdság tekintétében lényegesen fölülmúlja. Az eljárás lényege abban áll, hogy kalciumszulfáthoz (gipsz), folyékony dextrin hozzáadása mellett fürészport, vagy finom azbesztszálakat keverünk és az így nyert keveréket formákba öntjük, ahol lassan száradni engedjük. Száradás után a formából kivesszük és az így nyert lemez mindjárt használható. Kísérletileg be van bizonyítva, hogy ezen eljárással akkor nyerünk kitűzött célunknak legmegfelelőbb válaszfallemezeket, ha a föntemlített anyagokat célszerűen a következő arányban keverjük: 30 rész gipsz, 10 « folyékony dextrin, 60 « fürészpor, vagy azbesztszálak. Ezen eljárás szerint készült válaszfallemezek egy példaképeni kiviteli alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve és pedig az 1. ábra a lemez axonometrikus képe míg a 2. ábra az egyes lemezeknek egymásra való illesztése által előálló falat mutatja. Az (a) fallemez (b) és (d), valamint (c) oldallapjai az egyes lemezek jó illeszkedése céljából lépcsőzetes kiugrásokkal vannak ellátva, míg az (e) lap megfelelő bemélyedéssel bír. A lemezek kiugrásai, illetőleg bemélyedései egymáshoz képest párhuzamosan vannak kiképezve és oly módon méretezve, hogy azok egymáshoz képest a fél lemezszélességgel eltolva egymásra illeszkedhetnek. A lemezeknek egymáshoz illeszkedő föliiletein még egy (f), ill. (g) vájat is van kiképezve úgy, hogy az egyes lemezek egymásra való illesztése után két lemez megfelelő (f), ill. (g) vájata zárt csatornát képez. Az így előállott (f) csatornába az egyes lemezek kötése céljából a már említett gipsz, dextrin és fürészporból álló, de sok vízben föloldott híg pépét öntjük, mely pép kiszáradás után az egyes lemezeket egymással jól összeköti. A híg pépnek az (f) csatornába való öntése által a vízszintes fekvésű (g) csatornák is megtelnek úgy, hogy az egyes lemezeknek ily módon való kötése által szilárd falat nyerhetünk, mely a nedvesség behatásának jól ellenáll ós szilárdsági tekintetben is megfelel. A lemezeknek egymáshoz való kötését a (c) és (e) lapokban kiképzett (i) csatorna is elősegíti. A fal építésénél most úgy járnak el, hogy az egyes lemezeket először egymás mellé illesztjük és a híg pépnek a megfelelő csa| tornákba való öntése által kötjük egymás-