40225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának elektrokémiai készülékekben való használatra alkalmassá tételére

ból, hogy a cellulózafalak molekuláit a következő műveletek számára megfelelően előkészítsük. Aztán a fát ammoniákoldatban öt-hat óra hosszat hagyjuk. Az ammóniák tudvalevőleg igen jó oldószere a rézsóknak és az ammoniumrézoldat behatása alatt a facellákban képezett rézsókat oldja. Igen lényeges, hogy a fa a rézsóktól megfosztassék, minthogy az elektrolytbe a fán keresztül jutó réz a töltés alatt az árainhatás következtében a negatív elektródán lecsapódnék és az ólommal helyi elemeket képezne, melyek hydrogén fejlesztése közben az elektródáknak gyors kisütését eredményeznék. Minekutána a fát az ammoniákos oldatból kivettük és tiszta vízzel kimostuk, vastagsága szerint két-négy órán át közönséges salétromsavban áztatjuk. A salétromsav a cellulózákat körülvevő testeket megtámadja és ezeket sárga gyantává változtatja át. A fa, ha csak egy tized mm. vastag is, huszonnégy órán át, sőt tovább elmaradhat a salétromsavban, anélkül, hogy a faanyagrészek bármilyen változást szenvednének. Miután a fát a salétromsavból kivettük, kénessav behatásának tesszük ki. Ugyanis kéndioxydot gőzzel együttesen öt-tizenöt percig vezetünk be. A salétromsav a levegőből oxygént ragad magával és ezt a kénessavval leköti. Azon vegyi reakció folytán, mely a kénessav, salétromsav, az oxygén ós a gőz között fönnáll, folyékony kénes-salétromsavas vegyület képeztetik, mely a fa cellulózájára gyorsan hat és azt pyroxylinué változtatja át. Az ekként megváltoztatott cellulózát vagy a pyroxylint alkoholból, marókáliumból és aethylacetatból á llóoldattal oldjuk. E végből a fát 6—7 r. alkohol, 3—4 r. aethylacetat és 2 —3 r. marókálium oldatába mártjuk, miáltal a fa a cellulózától teljesen megfosztatik, míg az összes zsiradék- vagy gyantatartalmú testek az alkoholtól és az összes albumintartalmú anyagok a marókáliumtól elkülöníttetnek. Az eljárást akként is foganatosíthatjuk, hogy a fát a leírt műveletek véghezvitele után ammoniákoldatban 1—3 órán át áztatjuk, miáltal a salétromsavas folyadékkal telített fa közömbössé lesz. Ezen folyamatok után a fának faanyagból álló vázát kapjuk, mely a cellulózától, a zsíros, gyantás és albumintartalmú anyagoktól teljesen ment. Az ekként kezelt fa oly nagyfokú engedékenységgel és hajlékonysággal rendelkezik, hogy állandósága és szilárdsága nagyobb, mint a leírt módon nem kezelt fáé. A farostok kohiisiója állandó maradt, habár a rostok a különböző anyagoktól meg vannak fosztva, melyek a számos mikroskopikus kis cellaközöket kitöltik; a fa likacsossá és az elektromos áram számára átbocsátóvá lett és nem akadályozza meg az Ionok szabad vándorlását. Egyidejűleg a fa az elektrolysis romboló hatása ellenében jóval ellenállóképesebb és tartósabb lett. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fának elektrochemiai készülékekben való használatra alkalmassá tételére, jellemezve azáltal, hogy a fát ammoniumrézoldattal, majd ammoniákoldattal kezeljük és miután vízzol kimostuk, mindenekelőtt salétromsav, aztán kénessav és végül alkoholból, aethylacetatból és marókáliumból álló oldat hatásának tesszük ki. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatositási módja, jellemezve azáltal, hogy a fát az eljárás befejezte után tiszta ammoniákoldattal kezeljük, oly célból, hogy a kénes-salétromsavas oldattal telített fát közömbössé tegyük. 0A1LA8 RÉSZVÉNY TÁRfiAAÁC. NYOMDÁJA