40225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának elektrokémiai készülékekben való használatra alkalmassá tételére

Megjelent 1907. évi november hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40225. szám. VlII/c. OSZTÁLYEljárás fának elektrochemiai készülékekben való használatra alkalmassá tételére. MARINO QUIÍNT'N ÉS BARTON-WBIGHT EDE VILMOS MÉRNÖKÖK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 október hó 15-ike. Jelen találmány tárgya oly fa kezelésére szolgáló eljárás, mely elektrolytikus készülékek, primér- és secundérbatteriák és más effélék számára cellák, diaphragmák stb. előállítására alkalmazható. A jelen találmány szerint a fát mindenekelőtt ammoniumrézoldattal kezeljük, aztán ammoniákoldatba mártjuk és vízzel mossuk. Mosás után a fát salétromsavba visszük ós kénessav, végiil alkoholból, aethylacetatból ós marókáliumból álló oldat behatásának tesszük ki, miáltal a fa likacsossá és az elektromos áramot átbocsátóvá lesz. Az ekként kezelt fából lemezeket, szalagokat vagy más efféléket állíthatunk elő és elemekben a positiv elektródnak a negatívtól való elkülönítésére alkalmazhatjuk, avagy a fából az akkumulátorok és elemek számára tartályokat is állíthatunk elő. Ismeretes, hogy a farostok celláit cellulóza veszi körül ós hogy a cellulózahártyákat különböző anyagokból képezett burkolat veszi körül. Ez okból mindenekelőtt a cellulózát körülzáró testeket és aztán magukat a cellulózákat kell eltávolítani, oly célból, hogy a farostokat a cellulózától tökéletesen megfosszuk és a fatestnek faanyagból álló vázát kapjuk. Jelen találmány szerinti eljárás különösen azt célozza, hogy a fa likacsossá és elektromos áramokat átbocsátóvá tétessék a végből, hogy az Ionok vándorlását és az elektrolytikus folyadék átmenetét lehetővé tegyük, mimellett azonban a fa elektrochemiai vegyfolyamatoknál közömbös maradjon. Ha a fát az ammoniumrézvegyület behatása előtt nem kezeltük savval vagy chloriddal, akkor az oldat kizárólag a fa cellulózájára gyakorol behatást. Ha azonban a fát az ammoniákos rézoldat alkalmazása előtt tesszük ki valamely sav vagy chlorid behatásának, akkor az oldat a farostokat és ehhez képest a rostok elemi szöveteit gyorsan megtámadja, így pl. a külső cellulózaróteget, mely az oldatban észlelhető maradékot hagy vissza, a bélsugarak cellulózáját, mely külső hártyát képez és a bél cellulózáját, mely tökéletesen oldódik. Hogy ezen hátrányokat megszüntessük, a jelen eljárás szerint a fát mindenekelőtt az ammoniumrézoldat és csak aztán valamely sav vagy chlorid behatásának vetjük alá. A fát, előnyösen puha fát, mindenekelőtt a kivánt alakba, pl. lemez-, cső- vagy más efféle alakba hozzuk és aztán kilenc-tiz órán át ammoniumrézoldatban áztatjuk oly cél-