40212. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence cinknek érceiből folytonos üzemben való előállítására
zök csakis fémes cinkgőzt és szénmonoxidot tartalmaznak', a cinkgőz pedig ebben a redukáló légkörben csakis mint fémes cink, cseppfolyós állapotban csapódhatik le. A gőzöknek izzó szénrétegen való átvezetése és lecsapása oly hűtőben történik, mely a föntebb kifejtett elvek alapján van szerkesztve és melynek szabályozható elektromos fűtése van. Ez a hűtő két (20) és (21) részből álló függélyes henger, mely hengert tűzálló anyaggal bélelt, szétszedhető öntvények alkotják. A (20) rész maga is egy hengeres, fenekén tágas nyílással áttört tartály, mely fölött a kúpos tűzálló anyaggal bélelt, öntött vasból készült (22) garat foglal helyet. A kemencében fejlődött gázok és gőzök ebbe a (20) részbe a (23) csövön jutnak be. A szintén hengeres (21) rész középvonalában egy üreges, ugyancsak tűzálló anyagból készült (24) henger foglal helyet, melynek fölső része- kúposán kiszélesedik és a (21) részre támaszkodik, a kúpos részen számos (25) nyílás van kiképezve. A (24) rész fölső éle a (20) rész alsó élétől kis távolságban van. Eme most leírt hűtő függélyes középtengelyében két hengeres szénelektrióda van elhelyezve (melyek átmérője kisebb, mint a tulajdonképeni kemence elektródáié). A fölső (26) elektróda a (22) garat fémburkolatára szerelt (27) kengyelbe van ágyazva, amennyiben az elektróda fölső, hajlékony kábellel összekötött fémes árambevezetője szigetelve van egy, a (27) kengyelen forgathatóan ágyazott^ kézikerék módjára kiképezett (28) csavarházon átmenő csavarmenetes rúdra szerelve. Az alsó (29) elektróda egy acélból készült (30) csavarra van szerelve, mely csavar igen vastag és számos vízszintes (31) furattal van ellátva. Ez a csavar egyhoszszú (32) csavarházon megy át, mely az áramvezető kábellel is össze van kötve. Ez a csavarház mozdulatlanul van a talajba sülyesztett (33) márványlemezre szerelve. Ha a (31) furatok valamelyikébe egy rudat dugunk be, a (30) csavart a (32) csavarházban forgathatjuk és így a (29) elektródát a fűtés szabályozása céljából emelhetjük vagy sülyeszthetjük. A (22) garat, a (20) henger, a belső (24) cső és kúpos fölső része azonos nagyságú széndarabokkal van töltve. Ez a szén a rajzon látható tereket tölti ki, mimellett a (20) és (21) rész fölső szakaszai üresen maradnak, a szén a befogadására rendelt tereken a berendezés működése közben lassan lefelé csúszik. Mielőtt a kemencét üzembe hoznók, a (26) és (29) elektródákat addig közelítjük i egymáshoz, míg egymással kontaktusba nem jutnak. Az elektródákat addig tartjuk egymással érintkezésben, míg az egész ezeket környező széntömeg vörösizzásig föl nem hevül, azután az áram feszültségének és erősségének szabályozása mellett az elektródákat egymástól távolítjuk, míg azok körülbelül a 6. ábrán látható helyzetbe nem jutnak, mikor a garat alsó része és a központi (24) henger kiszélesedő részének alsó vége között lévő széntömeg izzásban fog maradni. Eme pillanattól kezdve a kemencét is működésnek lehet indítani, ekkor a (23) csövön fémgőz jut a nyíl irányában a hűtő fölső részébe, mely az izzó szénrétegen áthatolva, a (25) nyílásokon jut a (21) rész és a központi (24) cső között lévő gyűrűalakú térbe, ebben lefelé haladva lecsapódik úgy, hogy a (21) rész fenekén szimmetrikusan elrendezett három (34) csövön csöppfolyós állapotban elvezethető. Ezek a csövek rendszerint el vannak zárva, azonban lecsapolás céljából, vagy ha eltömődtek, kinyithatók úgy, hogy a cinkport hajlékony nyelű vakarok segélyével ki lehet húzni, anélkül, hogy a hűtő üzemét meg kellene szakítani. A keletkezett szénmonoxyd és a le nem csapódott cinkgőzök a (35) csövön az 1—3. ábrán látható (13) füstcsőhöz hasonló füstcsőbe vezethető. A szén elégése mérvében fejlődőszénsalak a (24) csőben lecsúszik és egy magas réteget alkot, mely a cső alsó nyílását tömítve elzárja úgy, hogy ezen át cinkgőzök