40200. lajstromszámú szabadalom • Petróleum kéklángzó kívül égő lánggal gázizzófényű világításra és fűtésre

helyes állásánál a szabályozóhenger alsó ütközőjével a kanóccsőre feküdjék és így a legmélyebb, az égéshez szükséges helyzete határolva legyen.

Kbbfii a legmélyebb, az égéshez szükséges helyzorbim a (ds égőkanóe a kanócot szabályozótag (V) szele fölé nyúlik és a láng főleg vagy kizárólag a (d) égőkanóc külső föliiletén létesül. A rajzból kitűnik, hogy a belső lángosztóhenger csakis az (r) rész széle fölött van áttörve úgy, hogy a

(d) égőkanóe csakis külső fölíiletéii éghet és fejleszthet gőzöket. Lehetne azonban a lángosztóhí'iiger mélyebben f 'kvő részein is áttöréseket ulkíuíiiaziii. ¿\ mngzo íoiső részének' külső (k) süvege leemelhető és valamely ismeret“? leemelő berendezéssel van ellátva.

Ily hangzóknál tapasztalás szerint a, lángosztókorong által megsziikített belső elvezető nyílásokon könnyen túlságosan kevés levegő juthat a belső lángcsőbe. Ezt a szóban levő lángzónái akként kerültük el, hogy nemcsak a belső levegő bevezetésére választunk el bizonyos nyílásokat a külső levegő bevezetésére szolgáló nyílásoktól, hanem a külső levegő útjába is akadályokat építünk be, melyek ennek áramlási sebességét csökkentik.

Az ekként csökkentett sebességgel áramló levegőt a lefojtás helyén alkalmas módon könnyen gyorsíthatjuk úgy, hogy a kéklángzóná! szükséges fokozott levegőbevezetés létesüljön.

Az ellenállást, okozó lemezek, illetve ezek közül már egy és a kanóccső körül az alsó teret a fölső a (k) süveg által körülvett tértől eléggé elválasztja és az esetleg alúl összegyűlő gőzök fölrobbanását meggátolja.

A lángzó meggyújtása, égése és eloltása a következő módon megy végbe.

A külső galléria és a süveg megemelhető elzárását a 4. ábrán látható módon felemeljük, az égőkanócot külső fölületén meggyújtjuk és mikor a lángzó Idrsé már fölmelegedett, a gallériát a hengerrel együtt leeresztjük, minek megtörténte után azonnal létesül az alapjától a csúcsáig kéken égő láng. Az (f) szabályozótag és (v) védőgyűrüje

ezenközben kezdettől a legmélyebb helyzetében van és a védgyűríí az égőkanóc külső oldalán a láng kialvását meggátolja, amennyiben a, levegőt nem engedi közvetlenül a kanóc, külső oldalához jutni. Ezenkívül a szabályozópalást alsó végén levő (n. p) korongok arról is gondoskodnak, hogy a külső levegő áramlása túlságosan hoves ne legyen, A külső levegő tulajdonképeni lefojtó sát ellenben az égőkanóe külső és fölső éle végzi a (k) süveg belső élével kapcsolatban.

A kanóchoz a belső levegőt ismert módon egy áttört szitahenger vezeti, melynek egy külső ír) szegélye az égőkanóe felületére fekszik és mely bajonettzár útján van a belső kanóccsövün fölerősítve. Ily módon az égőkanócot a tulajdonképeni szívókanócra szorosan rányomhatjuk úgy, hogy a szívókanócból kellő mennyiségű petróleum juthat az égőkanóéba.

Az eloltást oly módon végezzük, hogy a (t, fi) fogasrúdáttevés útján a külső (f) szabályozóhüvelyt fölemeljük, ha lehet addig, míg (v) széle a galléria (k) süvegébe nem ütközik. Ekkor kanócból fejlődő éghető gőzök és gőzkeverékek útja el van zárva és a láng teljesen biztosan kialszik.

Megemlítendő még, hogy a szabályozó kanóccső palástján kis (o) nyílással van ellátva, mely a szabályozó tag eltolását annyiban könnyíti meg, amennyiben esetleg a szorosan fölfekvő szabályozóhengerbe középen levegőt enged beáramolni, hogy a közökben levegőritkulás ne létesüljön.

A föntebb leírt lángzó a már jelzett okokon kívül, hogy egy mozdulatlan, helyzetét soha nem változtató kanóc van alkalmazve, még annyiban is előnyös, hogy a lángzó megizzadása és a láng megnövekedése teljesen ki van zárva. A lángzó meggyújtása pillant M! az égő helyzetében van és az égőkanóc (égőgyűrű) a szívókanócnál keményebb lévén, az esetleges petroleumfölösleget nem vezetheti a külső kanóccső külső föltiletéhez, a nagyobb tömörsége és szilárd alakja következtében nem duzzad a közönséges szivókanóc módjára a külső kanóccső

(1) fölső éle fölött ki, hanem ettől egyenesen fölfelé emelkedik. Ezt különösen az