40197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tartályokban lévő élőhalak, rákok és egyéb kopoltyúsok szállítására
zető (8) vége ismét át van lyukasztva. Úgy mint az első folyamatosítási alaknál az oxygénforrás (10) csöve itt is a (fi) csővel egyesül. Ezen berendezés a következőképen működik : Az (l) tartályból a (20) rekeszbe ömlő víz a (24) csövön, a (26) szivattyún, a (25) csövön és a (28) vízszórón át a (21) öntözőelosztó (23) anyagához vezettetik és a szitaszerű (22) féneken át az öntöző alsó részébe ömlik, hová a (30) cső merül. A vízből kiszabadult levegő a (29) csövön át a szénsavat abszorbeáló (2) edény alsó részébe vezettetik, itt az abszorbeáló anyagot átjárja és szénsavmentesen a (6) csövön, a (9) szivattyún és a (7) csövön át a (21) öntöző alsó részébe lép és a vízbe vezettetik. A levegő a (fi) csövön át vett útjában fölveszi a (3) forrásból a (10) csövön át a hozzááramló oxygént. Ezen eljárásnál tehát a víz a következő körfolyamatot írja le: (20) rekesz, (21) öntöző, (1) tartály. A víz ezen körfolyamata az öntöző által képezett pontban a levegő körfolyamatától elvágatik, A levegő körfolyamata a következő: (21) öntöző, (2) szénsav abszorbeálókészülék, (3) oxygénforrás, (21) öntöző. Ezen eljárás előnyei szembetűnők. Ha ugyanis a gáz körfolyamatához külső levegőt kell hozzávezetnünk, számolnunk kell ennek tisztátalanságával. Ez különösen élő halaknak ipart űző vidékeken át való szállításánál vehető észre, ahol a levegő mindig kénessavval és a halakra nézve ártalmas egyéb égési termékkel van telítve. Ezek a regenerálás közben a vízben maradnak és lassanként a halakra nézve ártalmas töménységet érhetnek el. Már a gőzgőzmozdony füstgázai is veszélyesek lehetnek a halak szállítására nézve. Az eljárás ezen kivitelének további nagy előnyei vannak a forró évszakokban való szállításnál. A regenerálásnál ugyanis a víz és a regenerált gázok állandóan ugyazazon hőmérsékletre hozatnak. Ha a regeneráláshoz tehát esak a külső levegőt használjuk egyedül vagy a hozzávezetett oxygénnel kapcso- 1 j latban, bonyolult szerkezetű hűtőkészülékekre van szükségünk, hogy a víz meg nem engedhető mértékű elpárolgását és hőmérsékletének emelkedését meggátoljuk. Ezen hátrány itt meg van szüntetve és csak az állatokból keletkezhető meleget kell hűtés által elvezetnünk. A (21) öntöző (23) töltőanyagát célszerűen üreges testek képezik, mint pl. üres golyók, üres sokélű testek, melyek celluloidból, vízmentes merített papírból vagy cellulózéból készülnek, mert ezek a vizet jól osztják el és a mellett, hogy szilárdak és a rothadást előidéző baktériumoknak ellenállának, csekély súlyuk folytán a szállítást olcsóvá teszik. Az eljárásnak a harmadik ábrán föltüntetett kiviteli módjánál a kilélekzett levegővel telt vízből annak körfolyamata közben először a szénsavat távolítjuk el előszellőzés által és a vízhez oxygént esak további útja folyamán vezetünk. A készüléknek berendezését csak annyiban írjuk le, amenynyiben az a 2. ábrán föltiintetett készüléktől különbözik. A vízhez az oxygént a (21) öntözőn keresztül vett útja közben vezetjük a (3) oxygénforrásból. A széusav elvonása azonban a külön (31) öntözőben történik és pedig a körfolyamat azon pontja előtt, amelyben az oxygén hozzávezetése megtörténik. Ezen (31) öntözőben a vízből az oldott széusavat a (32) szivattyú által a (33) csövön át nyomott és a (3í) csőből ismét a szabadba kiiégő légáram távolítja el, a víz maga oxygénnel dúsítva a tartályba tér vissza, miközben a következő körfolyamatot írja le. A (20) rekeszbe ömlött vizet a (26) szivattyú a (24, 35) csöveken át a (31) öntözőbe szállítja, a víz itt átjárja az elosztó (23) anyagot, miinellett a (32) szivattyú ellenáramú levegőt vezet a vízzel szembe, mely fölveszi a szénsavat, mellyel terhelve a (34) csövön keresztül a szabadba lép. Ezen előzetes szellőzés után a szénsavmentes víz a (31) öntöző alsó részéből a (35) csövön át a (21) öntözőbe jut, áthatol az elosztó (23) anyagon, míg a levegő a (29) csövön át a
