40184. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek szabályozására

- 2 -más motor, pl. gőzgép — a gép lefojtó­szelepét vagy kulisszáját fogja oly módon beállítani, hogy az (m) motorhoz vezetett energia mennyisége megváltozzék. A mótor szerkezetének megfelelően a (c) szabályozó mótor az energia bevezetését teljesen meg­szüntetheti, vagy a gép forgásirányát meg is fordíthatja. Ennek az elrendezésnek azonban még az a hátránya hogy az (m) munkamótor sebes­sége nincs egyértelműen meghatározva a kontrolleremelő állása által, még pedig egy­részt azért, mert a (b) szabályozógenerátor mágneseződési görbéje a generátor terhe­lésétől függ, másrészt pedig azért, mert a (c) szabályozómótor csakis akkor indulhat az (m) gép szabályozóberendezésével együtt az egyik vagy másik irányban forgásnak, mikor már van bizonyos forgató nyomatéka, tehát a rajta az egyik vagy másik irány­ban átfolyó áramerősségnek egy bizonyos (J) minimumnál nagyobbnak kell lennie, mi csakis akkor érhető el, mikor a kontroller­emelő bizonyos mértékben elfordult. Ennek következtében a kontrolleremelőnek bizo­nyos holt mozgása van, mely alatt a (c) szabályozómótort nem befolyásolja. Hogy már most a munkamótor sebes­ségét a kontrolleremelő állása egyértelműen határozza meg, a találmány Bzerint oly el­rendezéseket alkalmazunk, melyek a (b) generátor terhelésének a mágnesező görbére gyakorolt hatását és a kontrolleremelő holt mozgását megszüntetik. A (b) generátor terhelése változásának a mágnesező görbére gyakorolt befolyását ismert módon akként küszöböljük ki, hogy a (b) generátor gerjesztő elektromágnesén egy fő- és egy segédtekereselést alkalma­zunk és míg a főtekercselést a szabályoz­ható áramforrás táplálja, addig a mellék­tekercselésen a generátor fegyverzet áramát vezetjük át. Ezt a főtekercselést támogató melléktekercselést akként méretezzük, hogy a fegyverzetáram feszültségének a terhelés növekedésnél föllépő csökkenését kiegyen­lítse. A gép feszültsége tehát mindaddig változatlan marad, míg a főtekercselésen átfolyó áram erőssége, illetve a kontroller­emelő állása meg nem változik. A kontrolleremelő holt mozgását akként küszöbölhetjük ki, illetve a holt mozgás közben elérendő (J) áramerősséget akként létesíthetjük azonnal a mozgás kezdetén, hogy a (b) szabályozó generátor gerjesztő áramkörébe a nagyobb feszültségről a ki­sebbre való átmenetnél egy (w) ellenállást kapcsolunk be, melyet a kisebb feszültség­ről a nagyobbra való átmenetnél kikapcso­lunk, illetve röviden zárunk. Ennek az ellenállásnak be- és kikapcso­lását, illetve röviden zárását, pl. a rajz szerint akként végezzük, hogy a (h) kon­trolleremelővel egy második, a közös (d) forgáspont körül forgatható (h) emelőt kap­csolunk vezetően, melynek fölső, (kl) kon­taktus gyanánt kiképezett és a generátor gerjesztő áramkörébe kapcsolt vége és (d) forgáspontja között egy (w) ellenállás van bekapcsolva. A (h) emelőn egy második (k2) kontaktus és egy (n) ütköző van kiképezve, mely meggátolja, hogy a (kl k2) kontak­tusok egymástól nagyobb mértékben távo­lodjanak. Mikor a (b) generátor feszült­ségét kisebbíteni akarjuk, a (h) emelőt bal­felé mozgatjuk, ennek következtében a (kl k2) kontaktusok távolódnak egymástól és a (w) ellenállás az áramkörbe bekap­csolódik. Ha a (h) emelőt a másik irányban mozgatjuk, a (kl k2) kontaktusok a (w) ellenállást röviden zárják. Minthogy az (n) ütköző a két (g) és (h) emelő között csak igen kis elmozdulást enged meg, a (w) ellenállás bekapcsolása, illetve röviden zá­rása már a kontrolloremelő kis elmozdulá­sánál is megtörténik. Ez a leírt berendezés a gépeknek távol­ból történő szabályozására is alkalmas, minthogy a szabályozó berendezés bármely tetszőleges ponton alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gépek szabályozására, jelle­mezve a szabályozandó géphez vezetett energiamennyiséget befolyásoló (c) elek­tromotor által, melynek forgását a sza­bályozandó gép által hajtott, állandó

Next

/
Thumbnails
Contents