40174. lajstromszámú szabadalom • Készülék alsó vezetékű elektromos vasutaknál a váltó és áramnyelvek szélső helyzetbe való önműködő hozatalára
- 2 — mely úgy (e)-nél a nyelvhez, mint a (d) nyelvtartóvéghez van megerősítve. Ez az elrendezés a kontaktushajót útjában nem akadályozzza, mivel a hasíték szabadon marad úgy, hogy a váltó, mint minden fölső vezetékű váltó, előzetes állítás nélkül fölvágható. Elágazó váltóknál (függélyes metszetben 3. ábra alaprajzban 4. ábra) a (d) nyelvtartóvégen függélyes (n) tengely vau ágyazva, mely fönn az (a) nyelr (r) hosszlyukába nyúló (o) csappal ellátott kis forgattyút visel ; lenn hosszabb (p) forgattyúkar van elrendezve, melyre a nyíl értelmében a (z) rúgó (vagy súly) a hátul fekvő (q) pont irányában állandóan hat. E kettős forgattyú helyett kinematikailag egyenértékű alkatrész is alkalmazható, pl. forgattyúkar és (o) csap s (r) hosszlyuk helyett a forgattyútengelyen fogaskerékszegmens és a nyelven elrendezett kis hajtórúd stb. Itt is az egész mechanizmus az (a) nyelv és a (b) nyelvtartó alatt és az áramsín fölött van elrendezve és pedig úgy, hogy semmiféle szilárd rész (ágyazás) a hasítékba nem jut, míg a mozgó részek (o, p) forgattyúkarok és (z) rúgó) mindig a mindenkori be nem futott hasíték oldalára kilengnek, ami minden további nélkül megengedhető (8 ábra keresztmetszetben). Az (a) nyelvnek a külső (i) csatornasínnél való (a) helyzeténél az (n) tengely az (o) és (p) forgattyúkkal az (n, o, p) helyzetet, a rúgó a (p, q) irányt foglalja el. A másik véghelyzetben a (h) belső csatornasínhez való hozzá fekvésnél) a nyelv az (a') helyzetben, a tengely a forgattyúkkal az (n1 , o', p) állásban és az állandóan ható, de azjátállításnál változó irány vonalú rúgó a (p', q) irányban van. A félig való átállításig, mely állítórúd segélyével a kocsivezető által megkezdettetík, a rúgó az átállítással szemben hat a félút után pedig az átállítást elősegíti. Elágazó váltóknál az áramnyelv működtetése a váltónyelvtől függően oly módon eszközöltetik, (5. ábra függélyes metszet, 6. ábra alaprajz), hogy az (n) tengelyre erősített hosszabb, alsó (p) forgattyúkart izolátorként képezzük ki, mely izolátor egy másik, lenn j körül forgatható (s) áramnyelvet egy (w) I a (b) nyelvtartón az áramnyelvtövön még erősített (t) izolátor hasítékba visz és átállít. Az (o) és (p) karok aránya kiadódik,az átállítás útjaiból a hosszakból, a két nyelv forgási és támadó pontjának helyzetéből. A (z) rúgó a (p) forgatttyúra, vagy ehhez tartozó részre, pl. az izolátorra hat. A két nyelv mozgatása párhuzamosan eszközöltetik úgy, hogy, mikor az (a) fölépítménynyelv a külső (i) csatornasínhez fekszik (1. ábra), az (s) áramnyelyv a (m) áramsínhez fekszik (6. ábra), mi mellett a forgattyúk az (n, o, p) irányban vannak és a (p, q) rúgóirány (4. ábra) be van állítva. Egyesítő váltóknál (7. ábrán hosszmetszetben), melyeknél az (a) váltónyelvet az (f) lapos rúgó mindig a külső (i) csatornasínhez nyomja, az áramnyelv átállítása a (7. ábrán föltüntetett elrendezés által eszközöltetik, azaz úgy, mint előbb, kettős forgattyú alkalmazásával, de a (z) rugót nem alkalmazzuk. A két nyelv rúgózatát egyedül az (f) lapos rúgó képezi és pedig közvetlen az (e) csap által az (a) váltónyelvre és az (a) váltónyelv ós az (o, n, p) kettős forgattyú segélyével az (s) áramnyelvre való hatása által. Az átállítás tehát az áramnyelvnek a váltónyelvvel való összefüggésben eszközöltetik. Egy másik módja az áramnyelvnek ruganyossá való tételére egyesítő váltók számára abban áll, hogy mint az 1., 2. és 7. ábrán az (f) lapos rúgó csak a váltónyelvre hat, míg az áramnyelv az 5. ábra szerint tétetik ruganyossá, de a fölső (o) forgattyúkar elesik úgy, hogy váltó- és áramnyelv között semmiféle összeföggés nincs és az áramnyelv saját magára nézve kontaktushajó által fölvágandó. A két elrendezés abban különbözik egymástól, hogy az elsőnek az az előnye van, hogy esetleg előforduló abnormális csúcsellenes menetnél az áramnyelv külön átállítása nem szükségeltetik, hanem az áramnyelv átállítása a váltónyelvvel való együttes mozgatás által eszközöltetik. (Ily abnormális meneteknél a retesz, mely máskülönben a «nyilt» helyzetben nem lesz használva újból alkalmazásba kerül,
