40167. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közvilágításra szolgáló elektromos lámpáknak egy központból való önműködő bekapcsolására

1. ábrán az áramköröket bekapcsoló elektromágneses berendezés oldalnézetét, a 2. és 3. ábrán az elektromágneses kapcsoló berendezés további két foganatosítási alakját, a 4. ábrán pedig a több áramkörre osztott és az í. ábrán föltüutetett berendezéssel ellátott világítási telep kapcsolási sémáját. Az elektromágneses kapcsoló berendezés főrészét az (1) elektromágnes képezi, melynek (2) vasmagjához a (3) kar csuklósan csatlakozik. A (3) kar másik vége a (4) csapra van erősítve, mely csap az egész berendezést tartó (5) alaplapba van csavarolva. Ugyancsak a (4) csaphoz csatlakozik a (6) kar is. A (3) és a (6) kart a (7) spirálrúgó igyekszik egymához közelíteni, a két kar egymáshoz való közlekedésének határát a berendezés kikapcsolt helyzetében a (8) ütköző szabja meg. Az egész berendezést célszerűen függőleges helyzetben rendezzük el. Ha az (1) elektromágnesbe a (9, 9') vezetéken át (I. áramkör) a gépből vagy az előző áramkörből áramot bocsátunk, az elektromágnes a (2) magot bevonzza. Ennek következtében a (3) kar és (7) rúgó hatása folytán a (6) kar is az 1. ábrán vonalkázva föltüntetett helyzetbe kerül. Az elmozgást a (10) ütköző határolja. Ezen helyzetben a (11, 11') vezetékek által képezett második (II) áramkör záratik. Ezen áramkörbe ismét egy olyan berendezés lehet bekapcsolva, melyhez egy harmadik áramkör csatlakozik stb. A 4. ábrán egy teljes világítási telep kapcsolási sémáját tüntettük föl. A gépből az az áram ismeretes módon a (12, 13) fővezetékekbe áramlik. Ezekből történik az elágazás a (14) magán fogyasztókhoz. Minden (A, B) lámpacsoport számára a (16, 17) vezetékeket ágaztatjuk le a fővezetékből. Hogy a találmány tárgyát képező berendezését alkalmazhassuk, a harmadik (15) vezetékeket kell húznunk, melyekbe az (1) szolenoid kapcsoltatik. A berendezés két (4, 10) szabad kapcsa közül a (4) kapocs a (18, 17) vezetékek útján a (12) fővezetékhez, a (10) kapocs pedig a (19) vezeték útján a (B) lámpacBoporthoz vezető (15) vezetékhez van kapcsolva. A közvilágításra szolgáló lámpák mindig a fővezeték vagy annak elágazása és a (15) vezeték közé kapcsoltatnak. Világos, hogy az esetben, ha a (20) kézi kikapcsolót zárjuk, az áram a (12) vezetékből (21) vezetéken át a (15) vezetékbe jut és az (1) szolenoidot gerjeszti, minek folytán ez a vasmagot magához rántja és a (4, 10) kapcsok között áramzárlatot létesít. Ezáltal a (12, 17, 18, 19, 15) vezetékeken át az áram a (B) lámpacsoport szolenoidjába áramlik, ezt gerjeszti és ezen játék minden lámpacsoportnál ismétlődik. A (20) bekapcsoló zárása által tehát az összes lámpacsoportok önműködően és pillanatnyilag bekapcsoltatnak. A 2. és 3. ábrán a találmány tárgyának oly foganatosítási alakját tüntettük föl, melyeknél a (7) rúgó alkalmazása fölösleges. Az (1) szolenoid (2) magja az egykarú (2. ábra), illetve kétkarú (3. ábra) (3) emelővel áll kapcsolatban, mely a szolenoid gerjesztésénél az áramkört zárja. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés közvilágításra szolgáló elektromos lámpáknak egy központból való egyidejű önműködő bekapcsolására, azáltal jellemezve, hogy az elektromos világítási telep több áramkörre van osztva, melyek mindegyikében egy elektromágnes magja csuklós összeköttetésben áll egy emelővel, mely az elektromágnesnek az első áramkör árama által történe gerjesztésénél a többi áramkört bekapcsolja. (1 rajzlap melléklettel.) .*LUS HIOKDÍJI BÜD..ÍÍT1.