40161. lajstromszámú szabadalom • Tengelyek és hasonlók számára való kapcsolás

Megjelent 1907. évi október hó 31-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40161. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Tengelyek és hasonlók számára való kapcsolás. HÁNSLER JÁNOS GYÖRGY MÉRNÖK MÜNCHENBEN. Bejelentésének napja 1907 január hó 11-ike. Elsőbbsége 1905 november 8-á,val kezdődik. Két tengely, cső, vagy hasonló végeinek összeköttetésére szolgáló kapcsoló tokok, melyeknél az összekötendő tengelyeknek, vagy csöveknek ékrovatok, lapos szögek, vagy csavarok által való keresztmetszet gyöngítésének elkerülésére, menetekkel ellátott kúpos furatokba kúpos csapok vannak becsavarolva és amelyeknél gyűrűszerűén elrendezett kamrák és hasítékok által előidézett, a belső furatot képező szárnyak a tengely felé nyomatnak, már ismeretesek. A kamrák és hasítékok ily aránylag komplikált kiképzésénél és elrendezésénél ilyfajta tokok tulajdonképen csak az ily célra kevésbbé alkalmas és kevésbbé ellenállóképes öntött vasból készülhetnek. E baj elhárítására, azaz a toknak kovácsolt vasból vagy más alkalmas anyagból való lényegesen egyszerűbb, vagy olcsóbb előállíthatására, a tokot jelen találmány szerint képezzük ki, mint azt az 1. ábra hosszmetszetben és a 2. ábra homloknézetben mutatja. Az egyszerű, hosszúkás, kovácsolt vasgyűrűből készült (a) tokban, a tengelyek vagy csövek (b) és (c) végeinek fölvételére szolgáló (d) középfurat körül még több gyengén kúpos (e) furat, vagy kimetszés van elrendezve. Ezek a furatok a tengely-, vagy csőtengellyel párhúzamosak és a (d) furattal a furatok egész hosszán végig terjedő (f) hasítékokkal állanak összeköttetésben. Ezáltal a tokok belsejében rugalmas (g) nyomópofák keletkeznek, melyek az (e) furatokba heverendő (h) ékek által az öszszekapcsolandó végekhez nyomatnak és ezáltal ezeket összekötik. A (g) nyomópofák száma emellett a középső (d) furat mindenkori nagysága szerint változik. A kapcsolás most következőképen létesíthető : Mihelyt az (a) tok a (h) ékek nélkül a tengely, cső, vagy hasonló egyik (b);

vagy (c) végére félig lazán van ráhelyezve, a(h) ékeket a kúpos (e) furatokba vezetjük. Azután ugyancsak az (a) tokba betoljuk a másik tengely végét, míg a két tengelyvég egymáson föl nem fekszik. Erre a (h) ékeket az (e) furatokba egyenletesen beverjük, miáltal a (g) nyomópofák az összekötendő (b) és (c) tengelyvégekhez erősen hozzányomatnak. A nyomás, mely ily módon a bevert (h) ékek által a nyomópofákra és ezek által a tengely végekre gyakoroltatik oly nagy, hogy a tengelynek a kapcsolástól való oldása ki van zárva. A kapcsolás oldására csak a (h) ékeket