40160. lajstromszámú szabadalom • Építőállvány

alkatrészét képezi az (5) karapó, mely az állvány íöszerelését rendkívül megkönnyíti és lapos alakja folytán a konzolnak oldalirányban való kilengését is megakadályozza. Továbbá jellemző a (9) rúd elhelyezése, mely rúd a faltól elegendő távolságban van arra, hogy a mázolóecsetnek vagy egyéb szerszámnak az épületfal ezen helyén való alkalmazását nem gátolja. Azon esetre, ha téglafalon vagy kőfalon alkalmazzuk az építőállványt, úgy az 1., 5., 6. vagy a 7. ábra szerinti fület alkalmazzuk a kozoltartó kampójának fölvételére. Az 1., 5. és 6. ábrák értelmében a (13) fül derékszögű négyszögalakúj (14) nyílással van ellátva. A fül a (15) kampóban folytatódik, melynek tövében kétoldalt a vízszintes (31, 31) bordák vannak alkalmazva. A kampót úgy verjük be a falba, hogy annak lapos teste a fal egy függélyes téglaközébe, az említett kétoldalú (31, 31) borda pedig egy vízszintes téglaközbe jusson. A horog csúcsa azután a konzolnak ós terhének súlya alatt a fölötte fekvő téglába hatol be (1. ábra). A 7. ábra szerint a fül két (11, 11) kampóval van ellátva. Ez esetben a falban elegendően nagy nyílást hagyunk a kettős horog fölvételére, A kettős horog végei ekkor is beleékelődnek a fölötte lévő téglákba. Azon esetben, ha faépületre kell alkalmazni az állványt, a 8. és 9. ábrabeli, csavarmenettel ellátott fület használjuk, melyet az épületnek egy fagerendájába vagy hasonló részébe csavarunk be. Ha oly oszlopra, árbocra vagy hasonlóra kell erősítenünk a konzolt, melybe a fület belecsavarni nem lehet, vagy nem szabad, akkor a 10. és 11. ábrabeli szerkezetet használjuk. Ennek főrésze a (22) kar, mely alul a derékszögben lehajlított és a (24) oszlopra szorítandó (23) karban végződik. A kar közepe táján az egyik végén füllel, túlsó végén pedig a (27) horoggal ellátott keresztdarab van alkalmazva, melynek fülébe (11. ábra) az oszlop körülfogására elegendő hosszú (25) lánc van alkalmazva. A lánc végső láncszemeinek valamelyikét a láncnak az oszlop vagy árboc köré való alkalmazása után a (27) horogra toljuk. A (22) kar fölső vége helytálló csavaranya gyanánt szolgál a fül számára, mely ez esetben egyrészről a (28) csavarorsóban, másrészről pedig a konzoltartó (5) kampójának befogadására szolgáló nyílással ellátott (29) részben végződik. A (28) csavarorsó végére a (30) támasztó süveg van ágyazva, mely a csavarorsó forgatása alkalmával helytáll és az eközben az oszloptól távolodó kar által kifeszített (25) lánc hatása alatt nekiszorul az oszlopnak. Ily módon az említett (28) csavarorsóban végződő fül teljes biztonsággal használható a konzoltartó megtámasztására. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Építő-állvány, melyet az épület falába mélyített, vagy más úton megerősített tartók hordanak, jellemezve azáltal, hogy az állváuy ós a tartók közti összeköttetés egyszerű kampós (5, 13) kapcsolás és az állványnak az épületen alkalmazott csap (7) nyúlványon való megtámasztás által eszközöltetik. 2. Az 1. alatt igényelt építő-állvány foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az állvány konzolok fölhasználásával képeztetik, mely utóbbiak a palló fölvételére szolgáló és az épület felőli oldalukon kampókban végződő (3) sínekből függélyes (9) merevítő rudakból és alsó végeiken bemetszéssel ellátott (1) átlós rudakból állanak. 3. A 2. alatt igényelt építő-állvány, jellemezve azáltal, hogy az (5) karapó fölvételére szolgáló fülnek e kampót befogadó nyílása négyszögalakú. 4. A 3. alatt igényelt fül, jellemezve azáltal, hogy annak a falba erősítendő részét egy fölfelé hajlított függélyes borda képezi, mely a borda tövében, esetleg a fülnek testéből kiinduló vízszintes (31) bordákkal van ellátva. 5. A 3. alatt igényelt fül foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fület a falhoz való erősítésére szolgáló részét két fölfelé görbülő függélyes (11) borda képezi. 6. A 3. alatt igényelt fi'lnek oszlopokra