40157. lajstromszámú szabadalom • Ruhafogas

Megjelent lí)(>7. évi október lió 29-én. KIR. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40157. szám. XVlII/a. OSZTÁLYRuhafogas. BUCKINGHAM BENJÁMIN JAY MAGÁNZÓ CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 február hó 20-ika. Találmányom tárgya egy ruhafogas, melynél a fölakasztott ruhadarabokat két-két rugalmas kar közé csíptetjük és ily módon rögzítjük. Eme fogas egy foganatosítási alakjának oldalnézete a csatolt rajz 1. ábráján, függélyes középmetszete annak 2. ábráján látható, míg a 3., 4. és 5. ábra sugárirányú, a 6. ábra pedig tengelyirányú karokkal biró foganatosítási alak fölülnézete. Mint az a rajzon látható, a (4) lábakon álló (3) oszlopra az (1) korongot viselő (2) persely van fölhúzva, az (1) korong és az eme korong fölött elrendezett második (5) korong között pedig a rugalmas karok vannak befogva, melyek egy hurokalakú (6) külső sínből, ezen belül elhelyezett, rövidebb hurkokat képező sínekből vagy pedig egyetlen rövid hurkot alkotó (8) sínből állanak. Eme rugalmas, hurokalakú karok között néha még merev (9) karok (1. a 4. ábrát) is el lehetnek helyezve, a (8) karok helyett pedig (10) karok (5. ábra) is alkalmazhatók. (11) kb. U-alakú feszítődarabokat jelez, melyek a rugalmas hurkok belső végei és a korongok között fekszenek. Eme feszítődarabok és a rugalmas karok belső végei között (12) csapok mennek át, melyeket a füleikbe húzott drótok kötnek össze a feszítődarabokkal úgy, hogy a karokat kirántani nem lehet. A 6. ábrán (14) egy keret egy része, mely keretet arra használjuk, hogy a karokat egymással párhuzamosan rendezhessük el. Találmányom legelőnyösebb foganatosítási alakja az, melynél mindegyik kar egy-egy külső, hosszabb és belső rövidebb hurokból áll (6. ábra), melyeket ép úgy lehet egyenes vonalú, mint köralakú keretbe befogni. A hurkok egy-egy lapos, rugalmas fémszalagból vagy lapos, rugalmas fémdrótból állhatnak. A belső hurkoknak az a föladatuk, hogy a külsőket merevítsék és egyes szakaszokra osszák. Hogy a merevítés lehetővé váljék, a belső hurkokat akként alakítjuk, hogy az a külsőben egy kiterjedni törekvő ívet képezzen. A belső hurkot más hasonló hatású szerkezeti részekkel is helyettesíthetjük és hatása akkor sem változik, mikor a külső hurok két ága egymással kapcsolatba nincs. Mindegyik hurok oldalrészein könnyen behajlik, a legnagyobb nyomás pedig az ívelt rész kezdő pontjainál, tehát a 6. ábrán az (x, y) pontoknál lép föl, míg a jelzett pontoktól a befogás helyéig menő