40153. lajstromszámú szabadalom • Készülék rövidárúk lemérésére, föltekercselésére és levágására
— 6 például mint azt a rajz mutatja, egy (83) lánchajtás által az alábbiakban leírt működtető szerkezetre vitetik át. A keret emelése és sülyesztése által a lánchajtás segélyével előre és hátra forgatott (84) tengelyen (7., 17. és 18. ábrák) (85) kilincsemeltyű van elrendezve, melynek rugalmas (86) kilincse a (84) tengelyen lazán ülő (87) kilincskereket nem befolyásolja, ha a keret lefelé mozog, míg a keret fölemelésénél a kilincs a kilincskereket magával viszi és elf orgatja. Ezen forgatás mértékét egy helytállóan elrendezett, végén leferdített (88) beiktató és egy szintén leferdített (89) kiiktató határozza meg, mely utóbbi a rendesen helytálló (90) gyűrűn űl. A (86) kilincs (86') oldaltoldattal bír, mely a keret fölfelé való mozgatásának ezde tén a (88) beiktatón fut és a kilincset mindaddig kiakasztva tartja, míg ezen (86') toldat a beiktató leferdítésének végéről lefut és a sima (90) gyűrűre fölfut, miáltal a kilincs rugója által a (87) kilincskerékbe beakasztatik. A (85') toldat még a kilincslöket, illetve a keret fölfelé való mozgásának befejezése előtt a (89) kiiktatóra fut föl, miáltal a kilincs kiemeltetik és a (85) kapcsoló emeltyű még egy darabon löketének befejezéséig tovább megy, anélkül, hogy a (87) kilincskereket magával vinné. A (87) kilincskerékkel egy a (84) főtengelyen lazán forgatható (91) csőtengely van összekötve, melyen (92) fogaskerék űl; utóbbi a számlálómű (50) orrúdján megerősített (93) fogaskerékbe kapaszkodik, mely oly széles, hogy a rúdnak minden hosszirányú helyzetében a (92) fogaskerékkel kapcsolatban marad. Ezen (92) és (93) fogaskerekek a számlálóműnek zérus helyzetbe való visszaállítására az (50) orrúdot elforgatják. Ezen visszaállítás azon időben történik, mely alatt a (86) kilincs a (88) beiktatótól a (89) kiiktatóig mozogva, a kilincskereket és így a (92) fogaskereket is elforgatja. Mint föntebb említettem, azon esetben, ha a készülék előre meghatározott hosszúságú árúdarabok lehúzására szolgál, a számlálómű (50) orrúdja a mérés előtt, azaz a számlálómű működésbe helyezése előtt jobbra eltolatik (9. ábra), hogy a hasított (55) kerekek a (49) typkerekekkel kapcsoltassanak, míg az orrtengely a mérés megtörténte után külső baloldali helyzetébe mozgatta tik (11. ábra), hogy a számlálómű zérus helyzetbe visszaállítható legyen. Az orrúdat ezután forgása befejezése után egy kis darabbal ismét jobbra kell eltolni, illetve kezdeti helyzetébe (8. ábra) kell visszavinni, hogy újból mérést végezhessünk. Az (50) orrúdnak a mérés előtt való jobbirányú eltolása a (8) keret lefektetésénél történik, míg az orrúd összes többi mozgásai a keretnek a mérés megtörténte után való fölemelésénél mennek végbe. E célból, amennyiben a keret váltakozó mozgása nem közvetlenül egy ismert fordítóhajtás által alakíttatik át egyenletes irányú mozgássá, oly bütykös tárcsát kell alkalmazni, mely két különböző bütyükfölülettel vagy zónával bír, mimellett az egyik zóna a keret lefektetésénél, míg a másik zóna a keret fölemelésénél lép működésbe. A föltüntetett példánál egy fordítóhajtásnak a (38) kerettengelynél való körülményes elrendezésétől eltekintettem és két bütyökkel bíró (94) bütyköstárcsa rendeztetett el, melyet közvetlenül a kilincsmű (85) kapcsolóemeltyűje működtet. A (94) bütyköstárcsa lazán ül a (95) csőtengelyen és a (94) bütyköstárcsa hengeres részén a (89) kiiktatót tartó föntemlített (90) gyűrű szintén lazán ül. A (94) tárcsának a kilincskeréktől elfordított oldala két (95, 96) zónát vagy biityökfölület képez, melyek fölváltva egy (97) állítóemeltyűre hatnak, melynek a helytálló (98) csapágyakban forgatható (99) tartótengelye egy második 100 kart tart (7. és 16. ábra), mely az (50) orrúd végét befolyásolja. A (97) állítókart a (101) rúgó a (94) bütyköstárcsához nyomja és a kar a tárcsa felé fordított oldalán egy a (102) csap körül a (97) kar forgásirányára merőlegesen forgatható (103) váltóemeltyűt tart, melynek a (94) bütyköstárcsa fölé fordított oldala (104) csappal van ellátva; utóbbi a (103) váltóemeltyű helyzetéhez képest a? egyik vagy