40152. lajstromszámú szabadalom • Elektromos biztosító berendezés vasutak számára

- 2 ben minden csapólap alatt két, egymástól elszigetelt (9 és (10) áramzáró rúgó van elrendezve (1. és 2. ábra), melyek közül a (9) rúgok a (4, 5, 6) vezetékekhez vannak kapcsolva, míg a (10) rúgók (11, 12, 13) vezetékek útján egy-egy (24, 25) relais-se1 vannak összekötve, melyek ismét egy közös (25) vezeték a földdel köt össze. Az illető pályán lévő ellenőrző helyeken, pl. állomásokon, a (G) vágányok mellett (H és I) kontaktusszerkezetek vannak elhelyezve, melyek közül az egyik (I) a vonatok érkezési oldalán, a másik (H) a kifutási oldalon fekszik. Ezek két párhuzamos (14, 15) oszlopból állanak, melyek közül a (15) oszlop földvezetékkel van ellátva, míg a (14) oszlop el van szigetelve. A (14) oszlopokon egymás alatt a (16, 17, 18) áramzáró rúgók vannak elszigetelten megerősítve, melyek szabad végükkel a (15) oszlopokon túl érnek, de azokkal rendesen nem érintkeznek. A (H) kontaktusszerkezetek rúgói a (4, 5, 6) vezetékekhez vannak kapcsolva. Ugyanúgy vannak kapcsolva az (I) oszlopok rúgói szintén a pálya mentén elhelyezett (20, 21, 22) kábelvezetékekhez, melyek a (24, 25) relais-k (D, E, F) elektromágneseihez vezetnek. Ezen elektromágnesek másik pólusát viszont egy közös (27) vezeték az áramforrás ugyanazon pólusánál kapcsolja össze, mint az (1, 2, 3) csapólapszerkezeteket a (7) vezeték. Ezen berendezés működése egy vonatnak a nyíl irányában való meneténél következő : Minden vonat indulása előtt a kezdő állomáson a mozdony oldalára alkalmazott kontaktuskar (4. ábra) úgy lesz beállítva, hogy a (H és I) szerkezetek áramzáró rúgóinak egyikét, pl. a (16) rúgót súrolja. Ha a vonat a kezdő állomásból kifut, akkor először a (H) kontaktusszerkezetek egyik rugóját fogja érinteni és szabad végét a (15) oszlophoz szorítani. Ekkor a (8) áramforrásból áram folyik a földön, a (15) oszlopon, a (16) rúgón a pálya mentén haladó (4) vezetéken át az (l) csapólapok (23) elektromágnes tekercseihez és a (7) vezetéken át vissza a (8) áramforráshoz. Az elektromágnesek magukhoz vonzzák (30) horgonyaikat (2. ábra) és átfektetik a csapólapokat, melyeket áram nélküli állapotban a horgonyok súlya tart függélyes helyzetben. Az (A) rendszer átfektetett (1) csapólapja a (9 és 10) áramzáró rúgókat összeköti s ezzel egy második áramkört zár, mely a (9) áramforrás egyik pólusától a (7) vezetéken, az összes (1) csapólapok (23) tekercsein a (9 és 10) rugókon a (11) vezetéken, a (D) mágnes (25) relais rugóján és a (26) vezetéken át az áramforrás másik pólusához vezet. Ezen áramkör a (23) mágnesekre állandóan hat és a csapólapokat átfektetve tartja. Ha már most a vonat a másik állomásra befut, akkor a (19) ütköző kar az (I) áramzárószerkezet (16) rugóját a (15) vezető tartóra nyomja és egy új áramkört zár. Az áram most a (8) áramforrástól a földön, (15) oszlopon, (16) rúgón (32) vezetéken át a (D) elektromágnesekhez folyik és a (27) vezetéken át visszatér az áramforráshoz. Ekkor (D)-re hat és ennek (28) horgonyát vonzza. Ennek következtében a (25) relaiskontaktus megszakíttatik és a (23) csapólapelektromágnesek áram nélkül maradnak úgy, hogy az (1) csapólapok a (30) horgonysúly hatása folytán ismét függélyes helyzetbe térnek vissza. Ha a vonat kifut, akkor ismét a (H) áramzárószerkezetet befolyásolja,mire ugyanazon folyamat ismétlődik és az (1) csapólapok átfektettetnek. A rákövetkező állomásra való befutáskor a csapólapok ismét visszaállíttatnak eredeti helyzetükbe. Hogy a hivatalnokok az egyes ellenőrző helyeken tájékozva legyenek a felől, hogy mely vonalszakaszon van a vonat, e végből minden csapólap jelzőkészülékkel van ellátva. Az (A, B és C) csoportok minden csapólapja fölött ugyanis két-két, a megfelelő csapólappal egy mozgatható (31) kontaktusdarab révén összeköttetésben lévő (32) és (33) áramzáró rúgó van alkalmazva, melyek közül az első a földdel van összekötve, míg az utóbbi egy a (8) áramforrással össze-