40144. lajstromszámú szabadalom • Biztosítás fakötések számára

Meg-jelent ií)()7. évi október hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 40144. szám. VIlL/c. OSZTÁLY Biztosítás fakötések, különösen sarokcsapolások számára. J. VV. MÜLLER K. U. K. HOFTISCHLER CÉG WIEN BEN. Bejelentésének napja 1907 március hó 1-je. Elsőbbsége 1906 április 19-ével kezdődik. A találmány tárgya fakötések, különösen sarokcsapolások számára való biztosítás, mely szögelés vagy enyvszés nélkül biztosan tartó összekötést ad. Az eddig ismert ilyfajtájú sarokcsapollsok, melyeknél az összekötendő részek illesztési fölületei mentén egy ék vagy köldök veretik be, az egyik oldalról átlósan vagy a bütülapra merőlegesen, egy megfelelő, a két összekötőrészben, például eresztékben és horonyban félig előállított furatba, egyáltalán nem felelnek meg céljoknak, minthogy az ilyfajtájú összekötésnél az ékre vagy köldökre merőlegesen á'ló összekötőrész, az ék vagy a köldök tengelyével párhuzamos mozgatás által, a másik összekötőrésszel mindenkor kapcsolaton kívül hozható. A találmány értelmében az ilyfajtájú összekötések fönt említett hátránya azáltal küszöböltetik ki, hogy a két egymásra merőlegesen fekvő bütülap mindegyikébe egy-egy ék vagy köldök veretik be, mimellett az utóbbiak fölvételére szolgáló, egymásra merőleges- furatok az ütköző lappárokban egymást keresztezik. A rajz 1. ábrája egy ily módon biztosítható fakötés részeit szétválasztva mutatja, míg a 2. ábra a részeket összekötve és biztosítva tünteti föl. Az összekötés egyik (a) része, mely (al) eresztékkel (csappal vagy hasonlóval) bír, az ereszték két ellentétes oldalfölületén két egymást keresztező (bl) és (b2) horonnyal van ellátva, melyek közül az egyik, az (a) rész hosszirányában terjedő horony a bütülapra merőlegesen áll és egy, ezen összekötőrészbe benyúló fúrattá van kiképezve. Az összekötés másik (c) része, mely a (cl) hornyot képezi, a horony szemben fekvő oldalfölületeiben szintén egymásra merőleges álló (dl) és Cd2) hornyokkal van ellátva és a (c) rész hosszirányában fekvő horony, mely a bütülapra merőlegesen áll, a (cl) horony fenekén egy furatban végződik. Ha a két (a) és (c) részt kapcsolatba hozzuk, akkor két-két horony az illető furat hosszirányában fekvő zárt csatornát képez, melynek nyílása az illető bütülapban fekszik. Ezen csatornák az (f) és (fl) ékeket vagy köldököket fogadják be, memelyek egymást keresztezve, az összekötőrészek furataiba hatolnak és aiz összekötőrészeknek egyr

máshoz képest való minden eltolódását megakadályozzák. Ennek folytán tehát az ékek vagy köldökök kihúzása