40129. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gázlégkeverék előállítására a gáz és levegő beáramlásának a merítőkészülék víznyomása által való szabályozásával

2 — segélyével összekötendő szerkezeti részre nincs szükség, minek következtéién az ál­lító szerkezett ellenállása csökkentetik. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya öt foganatosítási alakjában van föl­tüntetve. Az 1. ábra az egész szerkezetnek vázlatos hosszmetszete. A 2. ábra a szerkezet egy részének vízszin­tes metszete. A 3. ábra egy másik foganatosítási alak egy részének hosszmetszetét tünteti föl. A 4. ábra egy további foganatosítási alak­nak metszete. Az 5. és 6. ábrák a negyedik foganatosítási alaknak hossz-, ill. harántmetszetét láttat­ják. A 7. ábra az ötödik foganatosítási alakot tünteti föl. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az állandóan forgásban tartott (1) mentőkészülék van alkalmazva, mely a (2) csőtoldaton át a gázt, a (3) csőtoldaton át pedig a levegőt szívja be. A (4) keverési térből a gázlégkeverék az (5) szívóvezeté­ken át a (6) nyomóvezetékbe jut, melyhez a (8) lámpákat tápláló (7) fogyasztási veze­tékek csatlakoznak. A nyomásingadozások kiegyenlítése céljából a gáz a (4) szívótérbe való beáramlás előtt az ismert szerkezetű (9) szabályozón halad át. Az (5) szívó- és (6) nyomóvezetéket egymással összekötő, úgynevezett (10) keringési vezeték a szintén ismert szerkezetű (11) szabályozó szerkezet­tel van ellátva, melynek a (13) kibocsátó nyílásokkal együttműködő (12) tolattyúja a nyomóvezeték nyomásának hatása alatt akként állítódhatik be, hogy túlnyomásnál a merítő készülék a keverék bizonyos részét a nyomóvezetékből visszaszívja. A 4. keve­rési térben az üreges (14) dugattyús tolattyű van elrendezve, melynek a köpenyében ki­képezett (15, 16) bebocsátó nyílásai közül rendes üzemnél a (15) nyílás a (17) gáz­bebocsátó nyílással, a (16) nyílás ellenben a (18) légbebocsátó nyílással korreepondeál. A (4) keverési teret alkotó kamara fene­kébe a (2) gázvezetéknek (19) elágazása torkol úgy, hogy a gáz a dugattyú alá juthat és ezt megemeli. A leírt szerkezet működése a következő : A merítő készülék megindításánál a (14) dugattyús tolattyú egyrészt a (2) csőtolda­ton beáramló gáz nyomóhatása, másrészt a (4, 5) szivótérben bekövetkező nyomás­csökkenés folytán megemelődik, miáltal a (15, 17), ill. (16, 18) bebocsátó nyílások megnyittatnak úgy, hogy a gáznak és le­vegőnek szabályszerű beszívása kezdetét veszi. Az (1) mentőkészülék szívó nyomásá­nak változása a (14) dugattyús tolattyúnak megfelelő sülyedését vagy emelkedését okozza, mikor is a gáznak és levegőnek bebocsátó keresztmetszetei akként szabá­lyoztatnak, hogy a szívóvezeték nyomásá­nak növekedésénél ezen keresztmetszetek kisebbednek, a szívás csökkenésénél ellen­ben mindaddig növekednek, míg az egyen­súlyi állapotnak megfelelő normális nyomás helyre nem áll. A keresztmetszetek szabá­lyozása különösen a (11) szabályozónak mű­ködésére való tekintettel igen fontos, mely ismert módon a nyomóvezeték túlnyomásá­nál gázkeverék visszaszívását teszi lehe­tővé és így a szívónyomás növekedését okozhatja. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (14) dugattyús tolattyú fordított helyzetben van a (4) keverési térben elren­dezve, amiért is a gáznak és levegőnek bebocsátása nem az 1. ábrában föltüntetett módon a dugattyúnak üregén, hanem a to­lattyúköpenyben kiképezett (20, 21) csator­nákon át történik, melyeknek torkolatai ugyanoly módon működnek együtt a gáz-és légbebocsátó nyílásokkal, mint az előző foganatosítási alaknál. A működése máskülönben is ugyanolyan, mint az előbbi esetben, amennyiben itt is a merítő készülék szívó nyomásának válto­zása a dugattyús tolattyúnak eltolódását okozza. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (22) szabályozó tolattyú a (19) gázbeömlési nyilás felé fordított végén lép­csősen meg van szélesítve és ezen széle­sebb részével a (4) keverési térnek (23) bő-

Next

/
Thumbnails
Contents