40127. lajstromszámú szabadalom • Nyugágy
ezenkívül még azáltal tűnik ki, hogy annak fejtámlája tetszőlegesen szabályozható és a nyugágynak szállításakor a fekhelyre csappantható. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező nyugágy egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a nyugágynak hosszmetszete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A 3. ábra nagyobb léptékű részletzajz. A nyugágynak váza, mely előnyösen szögvasakból van képezve, az (1) fekhelykeretből (1. ábra) a (2) lábakból és (3) támlakeretből áll, mely utóbbiban, valamint az (1) fekhelykeretben a (4), ill. (5) sodrony háló vau kifeszítve. Az ekként szerkesztett váz a fekhelykerethez és a lábakhoz erősített (6), ill. (7 és 8) rudakkal van merevítve, miáltal az egész váz a kellő szilárdságot és hordképességet nyeri anélkül, hogy az eddigi nyugágyaknál szükségessé váló, a nyugágynak egyenetlen talajon (kertben stb.) való fölállítását megnehezítő középlábakat kellene alkalmazni. Az (1) fekhelykeret a bevezetésben említett célból meg van törve, vagyis akként van meghajlítva, hogy a fekhely közepe táján a (9) gerinc képződik. Hogy már most az (5) sodronyhálót oly tört sík alakjában meg lehessen feszíteni, a találmány szerint a (9) gerinc alatt a rugalmas (10) nyereg van elrendezve, mely a sodronyhálónak a (9) gerinc mentén fekvő részét hasonló módon fölfelé nyomja, mint pl. a hegedünyereg a hegedűhúrokat. Maga ezen rugalmas nyereg természetesen sokféleképen szerkeszthető és konstruktív kiképzésében semmiképpen sem korlátozza a találmány terjedelmét. A föltüntetett foganatosítási alaknál ezen nyereg több (11, ill. 12) könyökemeltyűből áll, melyek rúgós csuklókkal bírnak és melyeknek mindegyik karja egy-egy (14, ill. 15) kengyelt (2. ábra) képez. Ezen emeltyűk, melyek a (9) gerinc mentén egymás mellett akként vannak elrendezve, hogy csuklóik fölváltva jobbra és balra esnek, alsó karjukkal a csapágy vázának (13) harántrúdjához vannak erősítve, fölső karjukkal pedig a sodrony hálónak a (3) gerinc mentén fekvő részéhez feszülnek. Ezen emeltyűket előállításuknak lehető egyszerűsítése és külön csuklórúgók alkalmazásának elkerülése céljából előnj7 ösen egy darab rúgósódronyból hajiítjuk. Ezen célból megfelelő hosszúságú sodronynak egyik végét a 3. ábrában föltüntetett módon egy (16) fahengernek hosszirányú fúratába illesztjük be, ezután megalakítjuk a (15) kengyelt, a (17) kengyelszárnak folytatását képező sodsonyrészt a (16) rúgó alakjában a (16) hengerre sodorjuk, a henger körülsodrása után fönmaradó sodronydarabból a (14) kengyelt alakítjuk, végül ennek (19) szárát derékszögben meghajlítjuk és ezen meghajlított (20) sodronyrészt a (10) henger fúratának másik végébe illesztjük. A találmány szerint továbbá a (3) támlakerete (1. ábra), az (1) fekhelykeretben forgathatóan van ágyazva és a fekhelykeret alá nyúló (21) karokkal bír, az ezen karokat egymással összekötő (22) harántrúdon (2. ábra) a (23) láncok vannak megerősítve, melyek egyik vagy másik szemükkel a (24) harántrúdon elrendezett (25) pecekbe (1. ábra) akaszthatók úgy, hogy a fejtámla tetszőleges helyzetben rögzíthető. Szállításkor a fejtámla a (23) láncok kiakasztása után az (x) nyíl irányában a fekhelykeretre csappantható. Az előzőkben csak egy foganatosítási alakjában leírt csapágy a szerkezeti részletekben természetesen sokféleképpen módosítható anélkül, hogy azáltal a találmány lényege megváltoznék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nyugágy, hálóból képezett, megtört alakú fekhellyel, jellemezve egy, a fekhely törési vonalában elrendezett rugalmas nyereg és egy beállítható, a fekhelyre rácsappantható fejtámla által. 2. Az 1. alatt igényelt nyugágynak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a fekhely törési vonalában elrendezett,
