40126. lajstromszámú szabadalom • Hajtű

\ Megjelent 19Q7. év

i október hó 25-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 40126. szám. III/b. OSZTÁLY. Hajtű. PUSKÁS KÁLMÁN, SÁNDOB ZSIGMOND ÉS SCHMIDT JÓZSEF MÉBNÖKÖK ZALAEGEBSZEGEN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 január hó 9-ike. Már különböző oly hajtűket hoztak javaslatba, melyek a hajból való kicsúszás ellen különleges szerkezettel vannak biztosítva. így pl. megkisórlették a hajtűk szárainak végeit csavarmenetekkel ellátni és ezekre a hajtű betűzése és a száraknak egymáshoz való szorítása után egy golyót rácsavarolni, hogy a hajtű teljesen zárt alakzatot képezve, a hajzatból ki ne csúszhasson. Az ily hajtűk azonban egyrészt pontos megmunkálást és így jelentékeny előállítási költségeket igényelnek, másrészt pedig az említett golyó föl- és lecsavarolása folytán a használatban igen kényelmetlenek. A jelen találmány tárgya már most oly hajtű, mely a betűzés után szintén zárt alakzatúvá teendő, de melynél ezen művelet igen kényelmesen és gyorsan, egyetlen fogással eszközölhető. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy a hajtűnek zárt alakzatúvá való tételére egy hüvelyt alkalmazunk, melyben egy, a végei felé szűkülő hosszhasíték van kiképezve, míg a tűszárak végén oly vastagításokat rendezünk el, melyek az említett hüvely hasítékának csak szélesebb részén férnek át. Az ekként szerkesztett tűnek a hajzatban való rögzítése céljából nem kell egyebet tenni, mint a tűszáraknak végeit egymáshoz szorított állapotban a hüvely hasítékának bővebb részébe beilleszteni és azután a tűszárakat szabadon bocsátani, amikor is azok rugalmasságuk folytán szétterpeszkednek, végeiknek vastagításával a hasíték szűkebb része alá tolódnak és így a hüvellyel kapcsolatban maradva, zárt alakzatot képeznek. A hajtű kivétele céljából a szárakat ismét egymásfelé szorítjuk és azokat a hüvely hasítékából (ennek bővebb részén át) egyszerűen kihúzzuk. A találmány tárgyát képező hajtű, mely a mellékelt rajzban egy foganatosítási alakjában van föltüntetve, egyszerű és olcsón előállítható szerkezete által tűnik ki. Az 1. ábra a zárt hajtűnek fölülnéze^ a 2. ábra a nyitott hajtűnek hasomo nézete ; a 3. ábra nagyobb léptékű metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint; a 4. ábra a záró hüvelynek nézete a hasíték oldala felől. A föltüntetett foganatosítási alaknál a hajtű rövid, tűzőfósüszerű alakban hat (1,