40124. lajstromszámú szabadalom • Folyadék emelésére és kondenzátor gyanánt használható centrifugál szivattyú

- 3 — ettől kis távolságban fekvő föliilet szerint van alakítva úgy, hogy ennél a foganatosítási alaknál nem nyomószélkazán, hanem csak szívószélkazán létesül. Az 1—3. ábrán látható foganatosítási alakoknál egyébként a 4. ábrán látható (k) bordáknak megfelelő, sugárirányú közfalak vanuak alkalmazva, melyek ugyancsak a centrifugális erő támogatására szolgálnak. Ily közfalakat az 1. ábrán jeleztünk. A 4. ábra szerint egy fix, legelőnyösebben hengeres tokban a függélyes, üreges (b) tengely forog, mely fölül az (m) tömítőszelencén vau tömítve átvezetve, alúl pedig egy arra fölékelt, zárt üreges (c) forgás -testet visel. A (b) tengely hajtására egy (d) szíjdob szolgál, a tengelyhez pedig az (e) szívócső csatlakozik, melyet a tengellyel szemben az (f) tömítőszelence tömít. Közel az üreges test fenekéhez az üreges (b) tengelyen a folyadék bevezetésére szolgáló (g) nyílások vannak alkalmazva. Az üreges testet körülbelül a közepén a (h) gyűrűlemez osztja két részre, mely lemez a forgástest falával össze van kötve és a (b) tengely átvezetésére elegendő nagy nyílást hagy szabadon. Közvetlenül a (h) lemez alatt az üreges test kerületén számos (i) nyílás van alkalmazva, melyeken a folyadék az üreges testből kifolyhátik. Ezenkívül az üreges test fala és a gyűrűlemez között sugárirányú (k) borda is van alkalmazva, Az (1) nyomócső az (a) tokon ennek feneke közelében van megerősítve. Az 5. és 6. ábra a szivattyúnak befecskendező kondenzátor gyanánt alkalmazható célszerű foganatosítási alakját mutatja. Ez a kondenzátor főleg gőzturbinákhoz van száuva és a hajtásra egy segédturbina szolgál, melyet a főturbina fáradt gőze táplál. A tulajdonképeni kondenzátor az üreges tengelyre ékelt és az (a) tokban forgó (z) üreges test. mely forgásánál a kondenzáláshoz szükséges vizet szívja föl. A gőz lecsapódása a forgástest belsejében történik. A főturbina fáradt gőzét alkalmas módon vezetjük az (a) tokban elrendezett (y) segédturbinához, mely a (z) forgástest tengelyére van ékelve. A forgástestbe a kondenzátor üzembe hozatala előtt kevés vizet kell tölteni. Amint a forgástestet forgásnak indítjuk, az ebben levő víz fölszíne a cenri fugái erő hatása alatt forgásparaboloiddá lesz és a víz egy része a (2) nyílásokon távozik. Mikor a víz a forgástestből elszáll, ebben vákuum képződik, minek a következménye, hogy a forgástest a (3) vezetéken vizet szív' föl. Ez a vezeték a forgástest üreges (4) tengelyéhez csatlakozik, melyen a (3) vezetéken át fölszívott vizet a forgástestbe fecskendező (5) fúvószájak vannak alkalmazva. A víz a turbinából jövő gőzt éri és lecsapja, a gőz a turbinából az üreges testbe legelőnyösebben ez üreges (4) tengelyen vezethető át, mely ebből a célból (6) és (7) nyílásokkal lehet ellátva. Hogy az üreges tengelyben a gőz és víz ne találkozhassék, ennek üregét egy (8) betét előnyösen két részre osztja. A csapadékvíz a forgástest alsó részébe folyik és ennek forgásánál a centrifugál erő hatása alatt a (2) nyílásokon a (9) kamarába áramlik, honnan a (10) csövön tátávozik. A (9) kamarában a forgástestből kiáramló víz túlnyomást létesít úgy, hogy a csapadókvíz nyomás alatt folyik el. A (9) kamara légtere ezenközben szélkazán gyanánt szerepel. Az (a) tok szükség esetén nyitott is lehet, de ekkor a csapadékvizet nyomás alatt nem vezethetjük el. • Hogy a forgástestben levő víz a (2) nyílásokhoz áramoljon és eme nyílásokon túl ne emelkedhessen, a forgástestben — úgy mint a 4. ábrán látható foganatosítási alaknál — egy (11) ütköző gyűrű van elrendezve. Ezenkívül az 1. ábrán látható foganatosítási alakhoz hasonlóan sugárirányú vagy görbített, esetleg még meg is hajlított (12) bordák vannak alkalmazva, hogy a víznek a (2) nyílásokhoz való áramlását megkönnyítsék és a víz örvénylő mozgását meggátolják. A kondenzátor hajtását az (y) turbina helyett egy elektromotor vagy más alkalmas berendezés is végezheti. Ha ama súrlódási veszteségeket el akarjuk kerülni, melyek a forgástestnek a csa-