40079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oxygénvegyületeknek az elemekből magas hőfokon való előállítására

be, mely oxygénnek a (g) csövön át való j bevezetés© által még fokozható. Az így I létrehozott tárcsaszerű gőzréteg, mely a generátor aknájának egész keresztmetszetét elfoglalja, teljesen disszociált állapottan van úgy, hogy valamivel ezen öv fölött csekély lehűlésnél, kb. (B)-nél egy durranógázláng keletkezik, melynek magas hőfoka a már előzetesen erősen fölhevített anyagokat még magasabb hőfokra hozza. A generátor fölső részében végbemenő reakciókat a (p) megfigyelő lyuk segélyével figyelhetjük meg. A képződő termények elvezetésére a (k) cső szolgál, mely az (n) tolózár vagy más efféle segélyével a kéményhez vezető (c) csatornával köthető össze. A (k) elvezető csőbe az (m) fúvókával ellátott (l) cső van beszerelve; ezen fúvóka alacsonyabb hőfokú és a gázok távozása irányában kiáramló vízgőz bevezetésére szolgál. Ezen gőzsugár a keveréket kiszívja, jól összekeveri és alacsonyabb hőfoka által oly lehűlést idéz elő, hogy a képződő oxygénvegyületek disszociálási hőfoka többé nem jöhet létre. Igen fontos a nitrogén-oxygénvegyületeknek (nitrogénoxyd, salétromsav) az elemekből való előállítására szolgáló eljárás, mivel ilyképen ezen anyagoknak igen gazdaságos előállítása válik lehetővé. Nyersanyagul ezen esetben nitrogénnek és oxygénnek keveréke, pl. levegő szolgál, melyet célszerűen oxygénnel telítünk és a rostély alatti csövön át nagy mennyiségben, pl. egy ventilátor segélyével befújtatunk. A generátor tüzelését megkezdjük és azt 1000°-ot lehetőleg túlhaladó hőfokra hevítjük. A szénrétegen való áthatolása közben a levegő oxygéntartalmának legnagyobb részétől megfosztatik; ezért kívánatos, hogy ezen oxygént további légmennyiségeknek a rostély fölött való bevezetése által pótoljuk. Azonban tűzálló csövecskéknek vagy más efféléknek a szénrétegbe való helyezése által is elérhetjük, hogy oxygénjétől meg nem foszr tott levegő jusson alulról a generátor fölső terébe. A nagy légfölösleg következtében a generátorban való elégés tökéletes és a rostély fölötti térben egy szénsavból, oxygénből és nitrogénből álló igen magas hőfokú gázkeverék keletkezik. Ezen keverékhez a (c) csőből kiáramló részben már disszociált állapotban lévő vízgőz járul úgy, hogy hydrogén és oxygén in statu naseenti vannak jelen. A generátor fölső része tűzálló téglákkal lehet bélelve, hogy ilyképen a hőkisugárzást csökkentsük. Minél inkább haladja túl a hőfok az 1000°-ot, annál több vízgőz bomlik szét és annál több in statu naseenti lévő oxygént nyerünk. Valamivel a (c) cső fölött azután a beálló lehűlés következtében egy durranógázláng keletkezik, mely magas hőfokával a más eddig is erősen fölhevített gázokat még tovább hevíti. Az eltávozó gázkeverékhez az (m) fúvókán át alacsonyabb hőfokú gőzsugarat vezetünk, mely a képzett nitrogén-oxygénvegyüL-teknek kiszívásiát és alacsonyabb hőfoka által egyúttal lehűtésüket és állapotuk megtartását eszközli. A kénsav, ill. kéntrioxyd előállítását célozó eljárás az előbb leírttal teljesen analóg. Ezen esetben az oxygénen, ill. levegőn kívül ként vagy kéndioxydot juttatunk a generátorba, és pedig vagy a rostély alatti térbe vagy olyképen, hogy a tüzelőanyaghoz ként keverünk, mely a rostélyon kénessavvá ég el. ,A keveréknek a vízgőz disszociálása segélyével nyert durranógázlánggal való további kezelése és a keletkező kénsavnak alacsonyabb hőfokú gőz segélyével való kiszívatása és lehűtése teljesen analóg módon történik, mint a nitrogén oxygénvegyületek előállításánál. Nitrogén jelenléténél a kén oxydációja mellett a nitrogénnek oxygénvegyületei is képződnek, melyek a kénsavképződésre előnyösen hatnak. A leírt eljárás villamos hőforrás (fényív, magas feszültségű kisülések, ellenállások segélyével való hevítés) alkalmazása mellett is használható. Ezen esetben a durranógázlánggal való előhevítés által a villamos erőnek fölhasználásában jelentékeny megtakarítást érünk el és a nyert termények mennyisége is gyarapodik.