40074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólom-cink-akkumulátorok töltésére
A cél tehát az, hogy a sav káros hatása kiegyenlíttessék, anélkül, hogy a pozitív lemez rendszeres töltése meggátoltatnék. Ha csaknem közömbös cinkszulfátoldatot használunk, azaz olyat, mely kevés szabad savat tartalmaz, kezdetben kielégítő eredményt érünk el, mert minél több cink rakódik le, annál több szabad sav keletkezik a cinkszulfátnak cinkké és kénsavvá való bomlásánál, minek folytán a káros hatások ugyanily mértékben növekednek. Ennek következtében oly töltési eljárást kell alkalmaznunk, melynél a töltés közben a cinkszulfát bomlásából keletkező sav folyton közömbösíttetik. A folytonos közömbösítés galvanoplasztikus vagy elektro-metallurgikus fürdőkben azáltal éretik el, hogy pozitív cinkelektróda alkalmazta tik. Ezen esetben a pozitív elektródán folyton nagyobb mértékben fölszabaduló kénsav a pozitív elektróda megfelelő részét egyidejűleg föloldja és ezen cinkmennyiséggel ismét cinkszulfátot képez. Ily módon a fürdő folytonos közömbössége eléretik. Hogy az elem ily módon működhessék, el kellene különíteni a pozitív és negativ lemezeket, ami az ólom-cinktelep használatát komplikálná és nehézkessé tenné. Jelen találmány a szabad sav folytonos és teljes közömbösítését és emellett a pozitív és negativ lemezek közös töltését teszi lehetővé. A töltés következőképen történik: A pozitív és negativ lemezek közömbös cinkszulfátfürdőben és megfelelően hígított oldatban helyeztetnek el. Az o ldat kis mennyiségű szabad savat tartalmaz, mert ez a cink lerakódására jó hatással van. Ezenfölül a töltő fürdőbe még tiszta cinklemezek vagy pedig tetszőleges cinkdarabok is helyeztetnek, melyek az elektromos árammal semmi összeköttetésben sem állnak. A szabad sav ily módon a cinkdarabok által közömbösíttetik. Nagyobb cinkdarab helyett cinkvagdalék, eltört cinklemezek darabjai stb. is használhatók, melyek megfelelően lyukasztott, saválló porcellánból, üvegből stb. készült tartályokban helyeztetnsk el. Ily módon még a csekély értékű vagdalékok is fölhasználhatók, föltéve, hogy az elektrolytikus lecsapatás számára szükséges tiszta cinkből állnak. Cinkfém helyett cinksók is használhatók, valamint cinkhydroxyd is, mely anyagoka savban még könnyebben oldódnak, mint a fémcink. A sók oldása még oly módon könnyithető meg, hogy a fürdőben hőforrást helyezünk el, pl. lyukasztott csöveken át időről időre gőzt bocsátunk a fürdőbe. Végül nem szükséges a sav közömbösítését vagy a fürdő telítését a fürdőt tartalmazó edényben eszközölni, hanem lehetséges és egyes esetekben előnyös is ezen eljárást a töltő fürdőtől elkülönített tartályokban keresztülvinni; emellett a fürdő edénye, és a külön tartály egymással öszsze vannak kötve és a folyadék tetszőleges módon folytonos vagy szakaszos körforgásban tartatik. A körforgás előnye, hogy a negativ elektródán keletkező gázbuborékokat időről időre eltávolítja; az elektródákon a cinknek le kell rakódnia, minek folytán igen jó cinkcsapadék keletkezik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ólom-cinkakkumulátorok töltésére, azáltal jellemezve, hogy a töltés külön fürdőben, azaz más folyadékban, mint amelyben az akkumulátor kisüttetik, eszközöltetik, mely fürdő megfelelően hígított és csaknem közömbös cinkszulfátoldat által képeztetik, mely oldat kevés szabad savat tartalmaz és közel közömbös állapotban tartatik oly adagolások által, melyek a szabad sav közömbösítésére és a fürdő oly menynyiségű cinkkel való telítésére alkalmasak, mint amennyi az áram által lecsapatik, pl. cinkfémek, egész lemezeknek vagy darabok, cinkvagdalék vagy cinksók, mint például cinkoxyd vagy adagolása által. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata,
