40019. lajstromszámú szabadalom • Vaskereszttalp
— 2 — 5., 7. és 9. ábrák mutatják; a szelvény azonban minden esetben egy zárt alakot képez, melynek alapvonala a talpfej mindkét hosszoldalán megfelelő darabon kiáll. Az ily módon kópezett, a talpfej alapföl ületén kiálló (d) bordák öntés által előállított kereszttalprészeknél, az utóbbiakkal egy darabot képeznek, (3. ábra), míg hengerelt talpfejeknél, — melyeknél a talpfejet képező hengerelt darabok hegesztés vagy szögecselés által köttetnek össze. — az alaplemez hosszélei a reájuk erősített hengerelt darabok peremeivel bordákká vannak egyesítve (5., 7. és 9. ábrák). Az ekképen előállított talpfejek mindkét homlokoldalon nyitottak és a (b) összekötődarab által célszerűen az alkalmazási helyen való összekötésük után ágyazóanyaggal töltetnek meg és az ágyazásba beeresztetnek. A (b) darabnak a talpfejekkel való összekötése csavarolás által történik, mely célra a szelvények (11. ábra) megfelelően a talpfejekre helyezett vagy ezek üregeibe betolt (b) U-vasak, illetve szögvasak (12. és 13. ábra), valamint az (a) talpfejek tetőfelülete is csavarorsók részére lyukasztásokkal láttatik el, mi mellett a (b) összekötődarabok végeiben levő csavarlyukak távolsága oly módon van választva, hogy ezáltal a normális nyomtávolság vagy vágánygörbületekben a szükséges vágánykiszélesítés meghatároztatik. Az (a) talpfejek a sínek fölfekvési helyein megfelelően leferdített (c) fölületeket (1—4. ábrák), vagy ily fölületekkel ellátott, a talfejekre erősítendő alátéteket (5—10. ábrák) tartanak, melyeken a sínek vagy a sínsaruk közvetlenül megerősíttetnek. A talpfejeknek kétoldalt lehető nagy darabon kiálló (d) bordái horgonyok gyanánt hatnak, a mennyiben a bordák a kereszttalp fölemelésénél megfelelő nagy ellenállást fejtenek ki és a kereszttalpnak a vágány stabilitása részére szükséges nyugodt ágyazását biztosítják. Minthogy azonban ezen bordák szélessége gyakorlati okokból bizonyos méretnél nem lehet nagyobb, ennélfogva ajánlatos, különösen gyorsvonatok közlekedésére szolgáló pályáknál, az említett ellenállást azáltal növelni, hogy két-két szomszédos kereszttalp bordáira lyukasztott vaslemezek, vagy lyukasztott hullámos bádoglemezek, vagy merev vaskeretekre húzott dróthálók vagy szövetek helyeztetnek, a mint ez a 14. ábrában (e)-vel jelöltetett, miáltal az ezen (e) részekre fölfekvő ágyazóanyag folytán a kereszttalpak lehető legnagyobb mértékben terheltetnek. A föntleírt kereszttalpak önsúlyuknál és az ágyazóanyagban való lehorgonyzásuknál fogva fölemelés ellen kellő ellenállást fejtenek ki és a homlokfölületeik számának megkétszerezése következtébe a vágány oldalirányú eltolásával szemben is kétszeres ellenállással bírnak úgy, hogy a vágány igen nagy stabilitása és nyugodt ágyazása a pálya leggyorsabb befutásánál is biztosíttatik. Minthogy ezenkívül a fontleírt kereszttalpak terhelése csekélyebb értékű anyaggal, mint kaviccsal vagy hasonlóval történhetik, ennélfogva e tekintetben a berendezési költségek nem növelteinek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vas-kereszttalp, mely két különálló, a vágány sínéi alatt fekvő talpfejből és az ezeket összekötő összekötődarabból áll, jellemezve azáltal, hogy a (b) összekötődarab egész hosszában magasabban van elrendezve, mint a két (a) talpfej alapfölülete. 2. Az 1. igénypont szerinti vas-kereszttalp kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy talpfejek gyanánt zárt félkör- vagy trapezalakú szelvénnyel bíró, mindkét végén nyitott üreges testek alkalmaztatnak, melyeknek alapfölülete két hosszoldalon hosszbordákká van kiszélesítve úgy, hogy az ágyazóanyag az üreges testekre terhelően hathat és ezáltal az ágyazóanyaggal megtöltött talpfejeknek a vágány stabilitása részére szükséges súlya növeltetik. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti vaskereszttalp kiviteli alakja, jellemezve