39994. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

hogy ezen rugó a (92) lemezt a (113) ütköző pecekhez nyomja. A (92) lemez normális helyzetében, vagyis midőn a lemez a (113) pecekhez fekszik, a (104) fogaskerék nem áll kapcsolatban az (52) fogasléceel, amint ez a 6. ábra megtekintéséből azonnal kitűnik.

A fönt leírt visszatartó szerkezet működési módja a következő: Ha a (77) lengő tengelyt a (65) emelők valamelyike elmozdítja, akkor a tengely végén ülő (112) ujj a (109) nyelvnek vele kapcsolódó hasítéka útján a (92) lemezt a (90) csap körül előre lendíti, minek következtében a (104) fogaskerék a kocsi (52) fogaslécével kapcsolatba jön. Az egyes részek úgy vannak méretezve hogy a (104) fogaskerék az (52) léccel már kapcsolatba lép mielőtt az (51) fogaskerék és a (35) gátkerék közötti kapcsolat megszűnnék úgy, hogy a kocsi fölszabad úlásának pillanatában a (104) fogaskerék az (52) fogasléccel már kapcsolatban áll és gyorsan forogni kezd, minek következtében a (102) kettős szárny is gyors forgásba jön. A szárnyak forgását a (106) golyók a velük kevert kenőanyaggal együtt megakadályozni törekednek, amennyiben a golyók összetorlódnak és egymásra tornyosulnak s a kenőanyaggal együtt a forgástengely átellenes oldalain kompakt tömeget alkotnak, melyek a szomszédos szárnyak előtti tereket kitöltik és a (94) gyűrűhöz nyomódnak. Ezen tömegek annál nagyobb ellenállást fejtenek ki, minél gyorsabban forognak a (102) szárnyak, minek következtében a kocsi nem mozoghat teljesen szabadon úgy, hogy a (73) ütköző az előre nyomott (71) ütköző lemezzel minden hevesebb lökés nélkül találkozik s a kocsi csekély iitődéssel és zajjal áll meg, mimellett azonban a kocsi sebessége nem csökken annyira, hogy ezáltal a gép működése túlságos lassúvá válnék. Természetesen magától értetődik, hogy a (102) kettős szárny bármilyen más alkalmas szerkezetű forgó résszel is helyettesíthető.

Ha a (73) és (71) részek közötti ütközés már végbement, akkor a megnyomott (70) tabulatorbillentyűt elbocsátjuk, minek következtében a (69) rugó a tolórúdat és a hozzátartozó (05) lengő emelőt eredeti helyzetébe téríti vissza, míg ugyanekkor a kapcsoló szerkezet részei saját súlyok és a (48) rúgó hatása alatt szintén egymásba kapaszkodnak, míg az (51) mozgató kerék az (52) fogasléc mellett lestilyed. A fékező szerkezetet a (114) rúgó viszi vissza normális helyzetében, mely a (92) lengő lemezt a (6. ábrán) látható helyzetbe hozza. A fékező szerkezetnek a normális helyzetbe való viszavezetésében a (48) rúgó is közreműködik, amennyiben a (86) gyűrű. (82) kar, (77) lengőtengely és (112) ujj útján a (92) lemez (109) nyelvére hat és a lemezt hátrafelé törekszik forgatni.

Mint említve volt, a (106) golyók menynyisége úgy állapítható meg, hogy a golyók a (102) szárnyak forgása elé ellenállást gördítsenek és a kocsi mozgását a ki-i vánt mértékben hátráltassák. A syakorlati

| bán legjobb eredményt akkor érünk el, ha

I a már említett milyenségű, szilárd anyagból álló kis testeket, vagyis apró golyókat és ezekkel kapcsolatban valamely poralakú kenőszert alkalmazunk. Ez utóbbi a goíyók sima és könnyű kölcsönös mozgását teszi lehetővé, azonban a golyók magukban is alkalmazhatók. A poralakú anyagot, mely a leírás szerint kenőszer gyanánt szolgál, szintén alkalmazhatjuk egymagában a szc| lencében, és pedig jó eredménnyel, azonban ha a kenőszer apró fénygolyócskákkal keverjük, akkor a szelence és az ehhez tartozó részek méreteit kisebbekre vehetjük amellett ugyanazt az eredményt érjük ei, mint ha nagyobb szelencében nagyobb mennyiségű poralakú anyagot alkalmaznánk egymagában. A graíitpor helyett természetesen más megfelelő anyag is használható, kenőszer gyanánt.

Mint már említve volt, a találmány szerinti fékező szerkezet nemcsak a föltüntetett Írógépnél alkalmazható s a 10. és 11. ábra olyan módosított szerkezetet mutat, mely az 1—8. ábrákon föltüntetett Írógéptől eltérő berendezésű írógépekre szerelhető. A 10. és 11. ábra szerint a (115) kocsialváz átellenes (116) hornyokkal van