39971. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több párhuzamosan kapcsolt generátor önműködő szabályozására

— 2 — tekercseknek ellenállásai az előbbi ellen- j áilásértékekben benfoghtItatnak. Helyes terheléselosztásnál vagyis, ha: ,11 = J akkor a (wl) és (vl) el-K + \J ~r V lenállásokon egyenlő áram folyik át. Föltéve már most azt a legegyszerűbb esetet, hogy vl - = wl, v2 = \v2 és v3 — w3, akkor a két (el) és (gl) főáramkörű tekercsnek hatásai egymást lerontják, ha y .11 = J —, ' ,— stb. vagyis, ha az ára­­x + P + y mok a gépekben helyesen vannak elosztva. Ha ellenben Ji > J —r—^—T— akkor az “ + P + Y (sl) feszültség! tekercs az áramesévék am­­péretekeriiletei pozitív különbségének meg­felelően támogattatik és az önműködő sza­bályozó oly értelemben lesz befolyásolva, mintha a feszültség túl nagy volna; ennek for­dítottja következik be, ha J1 <C J —, ■ -r— « + p + y Ha a gépek teljesítményei egymással egyenlők, tehát x = :3 = y, akkor j l — J2 = J3 = ^ ^ — és vl = v2 = v3 úgyszintén wl = w2 = w3. Ha ellenben wl > vl, \v2 > v2 és w3 > v3, akkor a relaisk nem szabályoznak többé állandó feszültségre, hanem az összáram növeke­désénél a (gl, g2,g3) főáramkörű tekercsek­nek hatása mindinkább fölülmúlja az (el, e2, e3) főáramkörű tekercseknek hatását. De ugyanoly mértékben kell a hálózati feszültségnek is növekednie, hogy a relaisk összamperetekerületszáma állandó legyen. Ez pedig annyit jelent, hogy az (e) és (g) főáramkörű póttekercseknek és azok (v) és (w) elágazási tekercseinek megfelelő megszabása által a gép minden egyéb intéz­kedés nélkül akként kompoundálható, hogy nagyobb áramfogyasztásnál a központ ön­működően nagyobb feszültségre szabályoz­hatok. A (v) és (w) elágazási ellenállások különben el is hagyhatók, ha a főáramú csévéknek a kellő ellenállást ill. tekerület­­számot adjuk, de a szabályozás mégis jelentékenyen megkönnyíttetik, ha az el­ágazási ellenállásokat alkalmazzuk. Ha valamely generátor lekapcsolandó (ill. hozzákapcsolni), akkor a hozzátartozó pl. (h3) emeltyűs kapcsolónak zárása (ill. nyi­tása) után megmarad a helyes áramelosztás a többi gép elágazási ellenállásai és pót­­tekercsei számára, mivel ekkor az elosz­tás a J • T : J ? viszony szerint “ + P y- + P tehát ismét a helyes x : (3 viszony szerint történik. Az előzőkben ismertetve van, hogy mi­ként lehet az arányos terheléselosztás sza­bályzását a feszültség-szabályzással egye­síteni. Lehet azonban az állandó feszültségre való szabályzást egy külön szabályzóval kézzel avagy önműködően is eszközölni és a terhelés önműködő elosztására a leírthoz teljesen hasonló berendezést alkalmazni. Ezen esetben csak az (s) fesziiltségi teker­cseket kellene elhagyni és polarizált relais­­ket használni. Erre a polarizálásra esetleg az (s) tekercsek is alkalmazhatók, ha ezeket állandó feszültségű áramforrásból táplál­hatjuk. A találmány tárgyát képező berendezés nemcsak párhuzamosan kapcsolt egyenáramú gépeknél, hanem váltakozó áramú vagy forgó áramú gépeknél is alkalmazható a terhelés arányos elosztásának és esetleg a feszültségnek egyidejű szabályozására; ter­mészetes azonban, hogy ekkor a relaisk szerkezetének és működésmódjának a külön­leges áramfajhoz kell alkalmazkodni. így pl. váltakozó áramú relaisnél nem volna megengedhető, hogy több tekercs hasson ugyanazon vasmagra, mert azok egymást kölcsönösen befolyásolnák. Ez eset­ben legegyszerűbb két áramrelaist egymás­sal mechanikailag összekötni,melyekhez eset­leg még egy mechanikailag kapcsolt feszült­­ségirelais isjárulhat. Áramrelaisk helyett ek­kor célszerűen teljesítményi relaisket is alkal­mazhatunk. Az ilyen teljesítményi relaisk to­vábbá azon előnnyel is bírnak, hogy invers áram esetében a helyes értelemben működ­nek, míg az áramrelaisk invers áramnál fordítva működnek. Synchron váltakozó áramú és forgó áramú generátoroknál a terhelés elosztása a ger-NYOMD

Next

/
Thumbnails
Contents