39961. lajstromszámú szabadalom • Újítások ekéken
- 2 — san kapcsolt (M) rúd fölső csavarmenetes végére fogódzik. A (bo) csavarház akként van alakítva, hogy külső föliilete hengeres legyen, fölső fölületén pedig egy bemélyedése van, melybe a 9. ábrán látható kulcs illik bele úgy, hogy a (b) csavarházat csakis eme kulcs segélyével lehessen forgatni. A (b3) csavarház megvékonyított közpérészével van a gerendelyt alkotó két sín között vezetve, eme megvékonyított rész és a karima között levő átmeneti fölületek pedig gömbsüvegek gyanánt vannak kiképezve, hogy a csavarház a gerendelyre merőleges tengely körül foroghasson, miközben eme gömbföliiletek szolgálnak a csavarház ágyazásául. A (c) szögemelő hosszabb karja nem fekszik mint eddig a gerendely az eketalyiga két szarva között, hanem egy erre fölszerelt, zárt (e) gyűrűn megy át, mely az eketalyiga (f) tengelyére fölhúzott és az (f2) vonórúddal mereven kapcsolt (fi) hüvely egy (f3) nyújtványán harántirányban beállíthatóan, csavarkötés segélyével van fölerősítve (1. a 3. és 4. ábrát). Eme gyűrű tetszőleges alakú lehet, de minthogy annak csupán csak alsó fölülete van kopásnak kitéve, előnyös, ha az (e) gyűrűt körgyűrű gyanánt képezzük ki (1. a 7. és 8. ábrát) és több, az ekkor előnyösen villás, a gyűrűt közre fogó (f3) nyújtványon való fölerősítésre szolgáló (el) furattal látjuk el úgy, hogy a gyűrűt megkopása után el lehet forgatni és így használhatóságának időtartamát meg lehet hosszabbítani. A talyigakerekek szerkezete különösen egyszerű. A kerekek (g) koszorúja T-vasból van , hajlítva, agya pedig egy egyszerű öntvénydarab, mely a tulajdonképem hüvelyszerű (gl) agyból és ezen két egymással párhuzamos síkban elrendezett, tetszőleges számú, pl. négy U-keresztmetszetű (g2) karból áll. Eme karok aránylag rövidek, egymáshoz viszonyítva oly helyzetet foglalnak el, hogy a karok mélyedéseibe behelyezett lapos vasból készült (g3) küllők a (g) koszorú bordáját közre fogják, és hogy a küllőket a karokhoz, illetve a koszorúhoz hozzá j lehessen szögecselni. A kerékagyat az (f) I tengelyen tetszőleges módon, pl. egy szorítócsavar segélyével lehet fölerősíteni. Az ekének két csoroszlája van, ezek közül az egyik, (h) a gerendelynek a tartó felé, a másik (i) a szántás felé fordúlt oldalán van fölszerelve. Ily ekék vezetése vagy kormányzása nehézségeket okoz, amennyiben az eke a szántás felé törekszik elfordulni. Ennek meggátlására az (i) esoroszlának a tarló felé is adunk hajlást úgy, hogy maga az (i) esoroszla is arra törekszik, hogy az ekét a tarló felé szorítsa. Ezt a 6. ábra szerint akként érjük el, hogy az (i) csoroszlát az (il) kengyel segélyével nem közvetlenül, hanem két (i2 i3) pofa közvetítésével szorítjuk az (a) gerendelyhez, mely két pofa az (i) csoroszlát közbefogja és akként van a csoroszlát befogó fölületein alakítva, hogy a esoroszla a megfelelő szög alatt álljon be. Eme most leírt újítások az eke munkabírását igen fokozzák, előállítását-egyszerűsítik és olcsóbbííják, ezenkívül pedig azt is biztosítják, hogy a cselédség a gazda által otthon beállított ekét csakis úgy használhatja, amint azt a gazda beállította, vagyis meggátolják, hogy a cseléd más mélységre szántson, mint amilyenre a gazda szántatni akar. Szabadalmi igények. 1. Újítások ekéken, azáltal jellemezve, hogy az ekete3t a két lapos vasból álló gerendelyben egy csap körül függélyes síkban forgathatóan van ágyazva és forgáscsapja fölött alkalmazott megújításába egy csavarház van forgathatóan de el nem tolhatóan ágyazva, a gerendely mellső végén pedig egy szögemelő van ugyancsak függélyes síkban forgathatóan ágyazva, melynek előre nyúló, hosszabb, vízszintes karja az eketalyigára fekszik, lefelé irányúit rövidebb karja pedig egy szabad végén csavarorsó gyanánt kiképezett vonórúd útján van az ekefejjel, illetve az ennek megnyújtásába ágyazott csavarházzal kapcsolva. NYOMD?
