39950. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lábbeliek előállítására
alatt kell végbemenni, amennyi az oldalsó mintáknak a sajtoló helyzetbe való zárkczásától a fölső talpmintáknak a végleges helyzetbe való érkezéséig eltelik. Ha a kapta már a végleges helyzetbe van süllyesztve, akkor a hydraulikus motor, a minta zárására irányuló mozgását továbbfolytatva, a (4) talpmintát a végleges sajtoló helyzetbe hozza. Ennek megtörténtével a minta részei addig maradnak a záróhelyzetben, míg esik a vulkanizálás be nem fejeződik. A 6. ábrán a berendezésnek egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, mely a leírttól főként az oldalsó minták és a talpminta mozgató rúdazatának szerkezetében különbözik. Ezen kiviteli alaknál a (25a) rúdra egy (52a) csúszótuskó van eltolható an ágyazva, melyből egy (52b) ütköző nyúl fölfelé. A csűszótuskót a (23) himbakarral egy (56b) rúd köti csuklósán öszsze. A hydraulikus motor (44a) dugattyúrúdja egy (56c) keresztfejet hord, mely a dugattyúval együtt mozog s a (7) gőzkamra fölső oldalával a már említett (48) rudak útján van összekötve. A keresztfejen egy sziláid (55a) ütköző és egy elforgatható (53a 53b) kettős kilincs ül, mely kilincs fölső végének előremozgását az (56d) pecek határolja. A keresztfej egyik vezetékének oldalára egy (53c) kilincs van forgathatóan erősítve, mely az (53b) kilincs pályájába lefelé nyúl. Az (53c) kilincsnek a gép előrésze felé való kilengését egy (53e) ütköző akadályozza meg. Ezen szerkezet működési módja a következő: A 6. ábrán föltüntetett helyzetben a dugattyú már befejezte előre haladó mozgását s a fölső (4) talpminta a kaptán lévő lábbeli talpára van szorítva. Ha most a szerkezet részeit a 4. ábrának megfelelő helyzetbe akarjuk visszavezetni, akkor a dugattyú mellső lapjára a (75) csövön keresztül levegőt bocsátunk, mire a (4) talpminta függélyes irányban fölemelkedik sa már leírt vezetékek által a függélyes pályában tartatik. Midőn az említett (4142) toldatok a (37) vezetékeket elhagyják s f a dugattyú hátrafelé mozog, a keresztfej szintén hátrafelé húzatik. A keresztfej kettős kilincsének (53a) karja a csúszótuskó (52b) nyúlványához ütközik és ennek nyomása alatt elfordulva, a nyúlvány mögé jut úgy, hogy a keresztfej tovább haladhat. Azonban az (55a) ütköző az (52b) nyú'ványon fönnakad és az (52a) tuskóta(25a) rúdon eltolva, a (23) himbakart a gép hátsó része felé lendíti és ennek folytán az oldalsó mintákat a már leírt módon széthúzza, míg végre a dugattyú a leghátsó helyzetbe érkezik és a (4) talpminta fölemelkedik. Viszont a talpminta 1?sül.vedé:e és az oldalminták összezárkozása alkalmával a következő működés megy végbe. Az (52a) csúszótuskó a (25a) rúd hátsó részén foglal helyet s az (53a) kilincs az (52b) nyúlvány mögött fekszik, melyet előre haladása alkalmával magával visz, míg csak az (53c) ütközőhöz érkezve, ez utóbbi által ki nem lendíttetik úgy, hogy az (53a) kilincs és az (52b)- nyúlvány közötti kapcsolat megszűnik. A minta oldalíészei eközben a cipő fölületére feküdtek, míg a dugattyú tovább mozog előre, végül pályájának végére érkezik. A talpminta kevéssel azután, hogy az oldalminták öszszezárkoztak és a cipő fölületére feküdtek, a cipőtalppal szintén érintkezésbejön. A motor dugattyújának működtetésére célszerűen a 7. ábrán föltüntetett szelepszerkezetet használhatjuk. A négyjáratú (72) szelep négy (73 74 ¡5 76) csővel áll összeköttetésben, melyek közül a (74) és (75) csövek a henger hátsó, illetve mellső végébe vezetnek (6. ábra). A kúpos (77) szeleptest (78) rúdjára egy (79) kar van erősítve s a szeleptestben (80) csatornák vannak kiképezve, melyek a szintén kúpos (82) szelepfészek (81) áttöréseivel eshetnek össze. A szelepet a rúdjára erősített kar segélyével úgy forgathatjuk el, hogy a nyomóközeg a (73) csövön keresztül a szelephez s innen a dugattyú valamelyik oldalára legyen bocsátható. Magától értetődik, hogy ha a nyomóközeg a dugattyú egyik oldalán beáramlik, akkor a másik oldalon kiszoríttatik és a szelepen,
