39942. lajstromszámú szabadalom • Szalagsajtó
Megjelent 1907. évi október hó 14-én. MAGY. KI?». Tí'4®iíí SZABADALMI II1VATAL. SZABADALMI LEÍRÁS !2. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Szalagsajtó. GRÜKE WALTHER MÉRNÖK MERSEBURGBAN. A szabadalom bejelentésének na.pja 1907 április hó 4-ike. Szalagsajtók munkabírása lényegében véve attól függ, bogy a sajtolandó anyag vágását, gyúrását és előretolását végző kések mily tökéletesen fekszenek a sajtolóhengerre. Másrészt az agyagszalagot a sajtóból elvezető szájnyílásnak is kifogástalanul kell működnie, mert ha ez a föltétel teljesítve nincs, tömör, üreges vagy profiltéglák készítésénél nem kapunk ép, hanem csak szakadozott élű csíkokat, minek következtében a gép selejtes árút szolgáltat. Jó gépnél tehát két föltételnek kell teljesítve lennie, először is a sajtolóhengerben levő késeket akként kell szerkeszteni, hogy azok munkaképessége lehetőleg nagy legyen, tehát a földolgozandó anyagot, pl. agyagot, szenet stb. nagy mértékben tolják előre, másrészt pedig az anyagot alakító szájdarabnak is kifogástalan szalagot kell szolgáltatnia. A gyakorlatban kitűnt, hogy a kések ismert nagymérvű kopása főleg külső élükön lép föl, miáltal munkafölületiik kisebbedik. A munkafölület kisebbedésének az előretoló hatás, tehát a gép munkabírásának kisebbedése a következménye. A gép munkabírása azonban nem csökken a kések munkaföliiletének kisebbedésével arányosan, liánéra jóval nagyobb mértékben. Ennek az az oka, hogy nem a kések által megfogott összes anyag fogja a sajtoló fejen és az alakító szájon átvezető nagyobb ellenállású útat követni, hanem hogy annak egyrésze a kisebb ellenállású útat választja és a henger fala mentén a hengert elzáró kések mögé megy, minthogy a henger tápláló végén az ellenállás természetesen kisebb, mint az alakitó végén. Az anyag visszafelé való mozgását a találmány tárgyát képező gépnél biztosan elkerüljük, míg az eddigi gépeknél ez nem sikerült. Az alakító szájdarabnál föllépő hátrány az, hogy a szalag élei igen gyakran nem épek, hanem berepedezettek, az eddig használt nedvesítő berendezésekre vezetendő vissza. Az alakozószáj belső oldalán a nedvesítés eddig tudvalevőleg akként történt, hogy oda valamely alkalmas folyadékot, első sorban vizet vezettek, hogy az anyagnak a szájdarabon való súrlódását csökkenteni lehessen. Eddig nem sikerült a nedvesítést oly módon szabályozni, hogy a száj egyes részeihez több vizet vezessünk, anélkül, hogy más részein a viz hozzávezetése meg ne csökkenjék. Találmányunk szerint a gépben a kések, illetve a henger és szájdarab különleges módon van kiképezve. A rajzok érthetőbbé iiba's
