39932. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet elektromos áramkörök feszültségének önműködő szabályoázására
sor (el) rugalmas kontaktus úgy van elrendezve, hogy azok a lécnek jobb vagy balirányú kilengésénél egymásután jönnek vele érintkezésbe. Az egyenáramú áramkörnek az ábrában fölttintetett áramfolyásánál az (1) kontaktuslécnek a (cl. ill. c2) kontaktusokkal való érintkezése által több-kevesebb (ki, il!. k2) alrelais gerjesztetik. A (lel) alrelais-k gerjesztésük alkalmával egyegy (wl) ellenállást kapcsolnak ki. a (k2) alrelais-k pedig egy-egy hozzátartozó (w2) ellenállást kapcsolnak be. Ezek az ellenállások a gerjesztőáramkör változatlan (w) ellenállásával párhuzamosan fekszenek, kikapcsolásuk, illetve bekapcsolásuk tehát a gerjesztő áramnak gyöngülését, i!l. erősbödését okozza. A leírt szerkezet tehát az előírt határok között, mint a hálózat feszültségének statikus szabályozója mőködik. Szabályozás közben azonban mindig csak kis tömeghatások lépnek fül, mivel a (ki, ill. k2) relais-k csak igen kis áramerősségeket igényelnek, a (cl é3 c2) kontaktusok igen könnyűek és az (r) főrelais állítási útja kicsiny. Az egész relais-szerkezetuek a mindenkor szükséges áramerősségre való majdnem pillanatnyi beállítása pedig meggátolja a kellemetlen túlszabályozást. Némely esetben azonban az a körülmény is zavarokat okozhat, hogy azoknál a kontaktusoknál, melyeken át a főrelais az alrelais-ket árammal látja el, valamint az alrelais-k által működtetett kontaktusoknál is, ha ilyeneket is használunk, az áramnak gyors egymásutánban való nyitása és zárása következhetik be. Ha ugyanis egy alrelais ki- vagy bekapcsolása által az áramkörben nagyobb változás állana be, mint a mennyi a rendszernek pillanatnyi szabályozási állapotának megfelelne, a főrelais rögtön ismét a másik oldalra térne ki, az áramot aztán ismét zárná stb. és az időszakos zárás és nyitás hosszabb ideig tarthat. Az úgynevezett rezgő kontaktusnak ez a .jelensége különben, hacsak a szabályozást tekintjük, kívánatos is lehet, mivel ily módon a szabályozás finom fokú lehel, mi máskülönben csak az ellenállásoknak stb. igen nagy alosztályokra való bontásával, tehát csak nagyszámú alrelais alkalmazásával volna lehetséges. Mivel azonban a rezgő kontaktusok különösen gondos és különleges foganatosítást igényelnek, hogy túl korai elhasználás elkerültessék, a fönt leírt szerkezetnek foganatosítása bizonyos körülmények között túldrága lehet. Ennek a nehézségnek az elkerülését célozza a következőkben leírt foganatosítási alak, melynél gondoskodás történt arról, hogy a íórelaisnek csak egy kontaktusát legyen szüksége a rezgő kontaktusként foganatosítani. A 2. ábrában az új szerkezet szintén vázlatosan van föltüntetve a fönt leírt szerkezethez hasonló alakkal és azonos jelzésekkel. Ezen foganatosításnál (g) ismét egy getor (i) forgóáramú generátor, melynek gerjesztő áramkörét (\v, wl s \v2) ellenállásoknak kell szabályozni és pedig az (r) főrelaistól függő (ki és k2) alrelais által. Ezen főrelaisnek (cl) kontaktusai nem rugalmasak, mint az első szerkezetnél, hanem lépcsősen eltolt hely-tálló részekből állanak, melyek az (s) csúszó kontaktusrésszel egymásután jönnek érintkezésbe. Ez az (s) csúszó kontaktus, mely pályájában megfelelően vezetve van, nincsen az (r) relais (1) nyelvével szilárdan összekötve, hanem utóbbitól a (ti és t2) ütköző pöckök segélyével bizonyos játékközmeghagyása mellett tovavitetik, pöckök között a nyelv szabadon rezeghet. A (t2) ütköző pöcök egyszersmind egy, az (s) csúszó kontaktusrésztől elszigetelt kontaktus is, mely a (k2) alrelais-vei vezető összeköttetésben van. Ha az (r) relaisnek (1) nyelve balra kitér, mindenekelőtt a (k2) relais áramköre záródik. Ha azonban a rendszernek egyidejű szabályozási állapotánál a (w2) ellenállásnak kikapcsolása a (g) gerjesztő áramkörében túlnagy változást okozna, a (t2) kontaktusnál s kisebb mértékben a (w2) ellenállás érintkezési helyein is folytonos megsz-akítási láng állana elő. Ha azonban a rendszernek egy másik állapotánál az (s) csúszó kontaktusrész, mely ezenkívül még NYC
