39928. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozó áramú készülékek bekapcsolására

I nál vagy motorok statorjainál. csillapító ellenállás eddigelé nem alkalmaztatott, mert az a kérdéses jelenség, melylyel szemben annak működnie kell, nem lett még meg­figyelve. Túlfeszültségeknek elkerülésére ill. ezek helyének megváltoztatására ismertté vált oly elrendezés, mely szerint gépek és ké­szülékek elé ideiglenesen fojtó tekercsek kapcsoltatnak. Erre a célra lehetőleg nagy öiiinductiót ill. vasat tartalmazó cséve al­­kalmaztatik, hogy a túlfesziiltségi lökésnek lehetőleg nagy része fölvétessék. Ezzel ellentétben már most a jelen ta­lálmány szerint lehetőleg nem alkalmazunk vasat, sem pedig túlnagy öninductiót, mert különben a berendezésnek rövidre zárása­kor nagy és ártalmas áramlökés következ­nék be, hanem ellenkezőleg a bekapcso­landó vastest elé elegendő nagy ellenállást kapcsolunk. A két készüléknek összetévesztése vagy az egyiknek vagy másiknak valódi rendel­tetésében való kétely gyakorlatilag fel nem merülhet, mivel a csévékuek különböző mé­retezése és a készüléknek alakja folytán mindenkor fölismerhetjük, hogy ez milyen célra szolgál. Az ilyen csillapító ellenállás, mely nor­mális üzemben rövidre van zárva, a leg­több esetben egyfokú lehet és csak igen nagy vastömegnél szükségesek többfokú ellenállások. Gyakorlatilag véve ezért tehát még a legritkább esetekben sem, ahol pld. a stator áramkörében indító ellenállásokkal bíró forgó áramú motorok vannak elren­dezve, az indító ellenállásokat nem téveszt­hetjük össze az ismertetett okból elrende­zettcsillapító ellenállással. A csillapító ellen­állások fokainak nagyságát célszerűen ak­ként szabjuk meg, hogy az áramlökések a fokoknak bekapcsolása ill. lépésszerű rö­vidre zárása alkalmával megközelítőleg egy­mással egyenlők legyenek. De különben is az az idő, mely a bekapcsolás pillanatától az alkalmazott feszültségnek a készülék mágnességével való teljes megegyezés pil­lanatáig lefolyik, a másodpercnek csak tört­részét teszi ki. A csillapító ellenállásnak közbeiktatását e szerint csak erre a kis időre szoríthatjuk. Ezen célból számos eset­ben elegendő a készülék összeköttetését a hálózattal dupla kapcsolóval eszközölni, melynek egyik, kis mértékben előresiető kontaktuspárja a csillapító ellenállást be­kapcsolja, inig az ezután közvetlenül követ­kező kontaktuspár a csillapító ellenállást ismét rövidre zárja Magától értetődik, hogy az ilyen készüléket igen különböző módon foganatosíthatjuk. A működésében az imént ismertetett csil­lapító ellenállásnak föladatát képezi az áramerősségnek a kritikus idő alatt való túlerős növekedését megakadályozni. Ezért is ezt első sorban ohmikus ellenállásként alkalmazzuk, de lehet az induktiós ellen­állás is. Ez utóbbi esetben azonban az el­leneiektromótoros erőnek rögtön' a bekap­csoláskor vagy ezután eléggé kis idő múlva kell képződhetnie, ha azt akarjuk, hogy a czélnak megfeleljen. Az induktiós ellen­állást ezen okból csak aránylag kis mér­tékben telített vassal szabad ellátnunk, de jobb, ha ez vasat egyáltalán nem tartalmaz. Magától értetődik, hogy az előző fejtege­tések bármily fázisszámmal bíró váltakozó áramra nézve is érvényesek. Szabadalmi igény. Berendezés nagy vagy erősen telített vas­testekkel bíró, nyugvó váltakozó áramú tekercseknek bekapcsolására, melyeknél az elektromótorikus ellenőrt pusztán csak a mágnses tér változtatása által léte­sítjük, jellemezve azáltal, hogy a vas­­tömegeknek az előző kikapcsolástól eredő mágneses'állapotainak a bekapcsolás pil­lanatában az áram pillanatnyi értéké­nek meg nem felelő volta következtében föllépő csillapító ellenállás van ideigle­nesen a tekercselés és a háló közzé iktatva. NYOMDÁJA nODAP^BTKN NYOMI

Next

/
Thumbnails
Contents