39913. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence
fogyasztásánál vagy az egyik fényív megszakadásánál föllép. Eme kemence egy foganatosítási alakja példaképen a csatolt rajzon látható, mely rajz a kemence és az ezt tápláló generátorok között lévő elektromos kapcsolatot is löltiinteti. Eme rajzon (A) a kemence medencéjét tünteti föl, mely a szokásos módon valamely tűzálló anyagból készül és ha szükséges lecsapoló nyílással van ellátva. (B) az egyik mozgatható elektróda, melyet kézzel vagy mechanikus úton lehet akként beállítani, hogy az elektróda és a kemence (C) talpa vagy a földolgozandó (D) anyag felszíne között lévő távolság szabályozásával az átfolyó áramerősséget is szabályozhassuk. (E) egy második, az elsőhöz hasonló módon szerelt és ettől függetlenül beállítható elektróda, Mint az a rajzokból kitűnik, a két egymással láncolatosan kapcsolt generátor által fejlesztett áram az egyik elektródán át jut a kemencébe, áthatol a földolgozandó anyagon és a másik mozgatható elektródán át tér vissza a generátorhoz, de ha az egyik fényív elgyengül vagy teljesen megszakad, az áram egy része, vagy az egész áram a harmadik vezetéken át térhet vissza, mely a kemence fenekét valamely, a két generátor között fekvő ponttal köti össze. A kemencefenék fémlemezekből vagy fémbetétekből állhat, melyek a harmadik vezetékkel össze vannak kötve és melyeket valamely tűzálló, az elektromosságot vezető ! és a hőt szigetelő anyag, pl. grafit vagy retortaszén burkol. Ha a kemence fenekén lévő fém vagy más anyag, a grafittal érintkezve, kellemetlenségekre ad okot, az áram bevezetésére más elrendezés is használható. Magától érthető, hogy a kemence az adott viszonyoknak megfelelően fölül nyitott vagy bol tozattal elzárt is lehet, mely utóbbi esetben az elektródák átvezetésére a boltozat megfelelő nyílásokkal van ellátva. Az elektródákat függélyes vagy többé-kevésbbé lejtős helyzetben is alkalmazhatjuk, a medencét pedig szigetelő vagy tűzálló anyagból készült (F) közfal segélyével két rekeszre is oszthatjuk, mely meggátolja, hogy az áram a két elektróda között közvetlenül csapjon át és a megolvasztandó vagy redukálandó anyagot elkerülje. Eme most jelzett szerkezeti részletek a találmány lényegét egyáltalában nem érintik, mert ez csak abban áll, hogy a kemence kapcsolását a háromvezetékes rendszer szerint végezzük. Egyenáram helyett a kemence táplálására váltakozó áramot is használhatunk, ekkor generátor gyanánt egy alternátort alkalmazhatunk, melynek két, egymással láscolatosan kapcsolt másod csévéje van. A harmadik vezetéket ekkor a két cséve csatlakozási pontjához kapcsoljuk. Lehetne végül a föntebb jelzett elv alapján szerkesztett transzformátort is áramforrás gyanánt használni. A kemencét az elektródák beállításával akként szabályozhatjuk a (G H) ampéremérők alapján, hogy a két (I J) vezetéken lehetőleg egyenlő erősségű áram menjen át. Eme két vezeték közó egy (K) voltmérőt lehet bekapcsolni, mely a teljes sarok feszültségét jelzi. Ha két mozgó elektróda helyett hármat alkalmazunk, áramformás gyanánt háromfázisú gépet is használhatunk, mikor a generátor vagy transzformátor csévéit csillagkapcsolásban alkalmazzuk és a kapcsolás közömbös pontját a kemence talpával kötjük össze. A föntebb leírt módon berendezett kemencében mindazokat a műveleteket elvégezhetjük, melyek közönséges fényíves vagy ellenállásos kemencékben végezhetők, ekkor a következő előnyök lépnek föl: 1. az egyetlen vagy több párhuzamosan kapcsolt fényívvel dolgozó kemencékkel szemben: a) a vezeték költségei lényegesen csökkennek, mert két visszavezetés helyett egy is elegendő; b) az előre kapcsolt ellenállások okozta veszteségek csökkennek, mert rendszerint NYOMÉ _ __****•
