39877. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló levegővel vagy más hasonló nyomóközeg segélyével működtetett berendezés oly elektromos járművek nagyfeszültségű áramszedőinek viszonylagos fölállítására és lefektetésére, melyek mindegyik menetirányhoz külön áramszedővel bírnak

— 2 -csapja annyira sülyedhet (g) ágyazásában, hogy mindkét kengyel lefektethető. Az (el) kettős emelő egyszersmind a nagyfeszültségű kamrának a rajzon nem ábrázolt elreteszelő szerkezetét is működteti. A (bl—b4) hengerek (hl—h4) csővezetékek útján töltetnek meg nyomólevegővel, mely vezetékekéi—i4) elzárócsapokkal vannak ellátva oly célból, hogy az egyik csúszódarab vagy más rész eltörésénél az illető kengyelt le lehessen fektetni. A (hl) és (h3) csövek a kengyelt vezénylő (k) szelep egyik oldalával közösen vannak összekötve, míg a (k) szelep másik oldala a (h2) és (h4) csövekkel áll összeköttetésben. A (k) szelepből elágazó (h5) cső a kocsivezető helyén keresztül a háromfuratú (H) csapon át a rajzon nem ábrázolt nyomólégtartályhoz vezet, mely egyszersmint a légnyomófék működtetésére is fölhasználható. A nyomólég helyett más gázalakú vagy folyékony erőforrást is alkalmazhatunk. A 2. ábrán a kocsimótorok (1) menetirányváltoztatói és az ezen elrendezett (k) kengyelvezénylőszelep keresztmetszetben van ábrázolva. Ebből látható, hogy a menetirányváltoztató átkapcsolásánál, ami az (ml) vagy (m2) mágnescsévék gerjesztése általa kocsivezető helyéről történik, a (k) vezénylőszelep is átvezényeltetik, minthogy az (n) kettősemelő szilárd összeköttetésben áll az (o) emelőrel, mely fölső végén (p) csigát visel, melyet a (q) rugó (r) kettősemelőhöz szorít és ezáltal a menetirányváltoztató állásához képest az (sl) és (s2) szelepdugattyúkat váltakozva emeli és sülyeszti. Az (o) és (r) emelők ezen elrendezése önzáróan hat, azaz a menetirányváltoztató és a vezénylőszelep a mindenkor bekapcsolt menetállásban fogvatartatnak, még akkor is, ha az (ml) ül. (m2) csévék nem gerjesztetnek többé, úgy, hogy a vonalvezeték vagy a kocsiban lévő vezeték szándékos vagy nem szándékos árammegszakításnál a menetirányváltoztatók és áramszedők üzemhelyzetüket megtartják. A 2. ábrán az (s2) dugattyú sülyesztett, az (sl) dugattyú pedig megemelt állapotban van ábrázolva, úgy, hogy a nyomólevegő (t2) csatornán és (b2, b4) csöveken át a (b2) és (b4) hengerekbe jut és a II. és IV. kengyeleket fölállítja. Az (sl) dugattyú a (tl) csatornát a (h5) vezeték felé elzárva az (ul) csatornával köti össze, miáltal a(hl,h3) csövek a szabad levegővel közlekednek, úgy, hogy a nyomólevegő a (bl) és (b3) hengerekből eltávozik és az I. és III. kengyelek lefekszenek. Ez utóbbit úgy a kengyelek önsúlya, valamint a II. és IV. kengyeleket fölállító erő okozza, mely az (el, e2) emelők útján az I. és III. kengyelekre vitetik át. Ugyanezt a hatást elérhetjük, ha a vezénylőszelepet nem a menetirányváltoztatón) hanem a kocsi tetszőleges helyén rendezzük el és külön mágnescsévékkel gerjesztjük, melyek a menetirányváltoztató mágnescsévéivel sorosan avagy ugyanazon vagy külön áramkörben párhuzamosan is lehetnek kapcsolva. Lehet továbbá a szelepet tetszőleges más alakban is kiképezni, avagy négyfuratú csapot vagy effélét alkalmazni. Hogy a kengyelek átvezénylésénél a vonalvezetéken kontaktusmegszakítás ne következhessek be, az egyik I. és II. kengyelpárt lassan, a másikat pedig gyorsan mozgatjuk, úgy, hogy az I. és II. kengyelek átvezénylése csak akkor kezdődik, mikor a III. és IV. kengyeleké már be van fejezve. Az 1. II. kengyelpár késleltetését úgy érjük el, hogy a (bl) és (b2) hengerekhez csatlakozo csőtoldatok mindegyikébe egy-egy, a 3. ós 4. ábrán föltüntetett fojtószerkezetet iktatunk, mely (u) fémtárcsából és (v) bőrtárcsából áll; az (u) fémtárcsa közepén kis (w; lyukkal (4. ábra) van ellátva, mely körül koncentrikus körben több (x) lyuk foglal helyet. A (v) bőrtárcsa csak egyetlen (y) lyukkal bír (3. ábra) a levegő átbocsátására, mely lyuk keresztmetszete oly nagy, mint az (u) tárcsa összes (w)és(x) lyukai együttvéve. Az (x) lyukak úgy vannak elrendezve, hogy a (v) tárcsa teljesen elfödi őket. (Zl) és (Z2)-vel tömítő tárcsák, (Z3)-mal a nyomóléghenger karimája és (Z4)-gyel annak csatlakozó csőtoldata vannak jelölve. Az előzőkből kitetszik, hogy a nyomólég csakis az (u) fémtárcsa kis (w) lyukán lép-