39867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőszigetelő anyag előállítására
Megjelent 1907. évi október hó 8-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 39867. szám. V/e/2. OSZTÁLYEljárás hőszigetelő anyag előállítására. MARX KÁROLY BÁNYATULAJDONOS ROHONCON. A szabada'om bejelentésének napja 1907 márciuo hó 18-ika Jelen találmány tárgya eljárás magas hőmérsékletekkel szemben ellentálló, tartus jól szigetelő és csekély fajsúlyú hőszigetelőanyag előállítására, mely tehát egy- j magában egyesíti a jó hőszigetelő anyagtól megkövetelt összes tulajdonságokat. Eddig nem sikerült oly hőszigetelő anyagot előállítani, mely a jó szigetelő anyagtól megkivánt, fönt jelzett összes tulajdonságokat egyesitette volna. Azon hőszigetelő anyagok ugyanis, melyeknek ható alkatrészei növényi vagy állati eredetűek voltak, pl. parafáiból, szőrökből, gyapjúból, tollból, selyemből, kenderből és hasonlóktól állottak, könnyűek voltak ugyan, azonban nem bírtak a kellő ellenállóképességgel magas hőmérsékletekkel szemben. A szervetlen diatomaföld a kellő hőállóképességgel bír ugyan, azonban nagyobb mennyiségű kötőanyagra, pl. agyagra, csirizre, szirupra vagy hasonlóra van szükség, hogy a kellő tartósságú formadarabokat állíthassuk elő, mely kötőanyagok azonban egyrészt a termék hőszigetelőképességét csökkentik, másrészt pedig faj súlyát növelik. A találmány tárgyát képező eljárás értelmében a hőszigetelő anyag előállításához rövid rostú azbesztet használunk, mely finoman megőröltetik és iszapoltatik. Az ezen úton előállított rostos azbesztlisztet könnyen elégethető szerves anyagokkal, pl. | faliszttel, fürészporral, szecskával, korpával, és hasonlókkal keverjük és vízzel formálható tésztává gyúrjuk, melyből azután a kivánt alakú darabokat formáljuk. A formadarabokat ezután meg hagyjuk száradni vagy pedig megszárítjuk. A szerves adalékokat a formadarabok kiizzítása által kiégetjük. Ezen kiégetést azonban némely esetben, különösen amidőn az olcsóságra helyezünk súlyt, elhagyhatjuk, amidőn a szigetelő bevonat oly helyeken alkalmaztatik, melyeken magas hőmérsékleteknek van kitéve úgy, hogy a szerves anyagok a használat helyén, a használat közben fokozatosan szenesednek el. Célszerűbb azonban a szárított formadarabokat már előállításuk alkalmával kiizzítani, miáltal igen könnyű és likacsos, nemezszerű testre teszünk szert, mely rendkívül magasfokú szigetelőképességgel bír. A kiizzítás után, vagy pedig oly esetekben, amidőn a kiizzítást elhagyjuk, a kiszáradás után, a formadarabokat vízüvegoldattal permetezzük be, miáltal a formadarabok fölületén 1—2 mm. vastagságú szilárdabb, keményebb réteg képződik, mely