39847. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hajóknak mozdonyokkal való vontatására

- á -mutatott módon több mozdony ill. több, önállóan hajtott járműalváz között osztjuk el. Ily módon az tizemet a szokásos járművekkel bonyolíthatjuk le anélkül, hogy a súrlódási súlyt külön eszközökkel fokozni kellene; ezen esetben továbbá a vonóerő nagyobb hosszúságú vágánydarab segélyével vitetik át a pályatestre, mint a vonóerőnek egy pontban való koncentrálásánál. Ezenkívül pedig — ami első sorban fontos — az 'oldalos irányú erők a vágánynak különböző pontjaira osztatnak el, míg több mozdonynak ismert módon egymás mögé való kapcsolásánál csak az utolsó mozdony egymagában és a vágánynak csak ezen mozdony alatt fekvő része veszi föl az oldalirányú erőket, pedig hát éppen ezen erőknek van legfontosabb szerepük a hajóvontató mozdonyoknál és éppen ezen erők szolgáltattak okot az említett, különleges vágány- és mozdonyszerkezetek megalkotására. A találmány tárgyát képező berendezés különbözőképen foganatosítható. Fontos azonban. hogy az erőjárműveknek mindegyik egysége közvetlenül hasson a teherre, amiért is mindegyik ily járműegységtől a rajzban föltüntetett módon egy vonó közeg van a teherhez vezetve. Nem szükséges azonban, hogy mindegyik egység egy teljes mozdonyt alkosson, hanem elegendő, ha az egységek mindegyike önálló hajtással bír vagyis, ha ezen egységek egy úgynevezett hajtási csoportot alkotnak. Mellékes jelentőségű továbbá, vájjon ezen járműegységek egymással össze vannak-e kapcsolva vagy sem. így pl. ha fokozott vontató erő szükséges, több egymást követő, égymástól független és egymással össze nem kapcsolt mozdonyt alkalmazunk, melyek mindegyike egy-egy kötéllel a hajóhoz van kapcsolva. Ha állandóan nagy vontatóerő tartandó fenn, akkor célszerű több'önállóan hajtott alvázat egyetlenmozdonyban egyesíteni és ezt több kötéllel a hajóhoz kapcsolni. A hajón a különböző köteleket előnyösen kiegyenlítő szerkezetek, pl. csigák vagy emeltyűk segéyével kötjük össze egymással. A legtöbb hajfivontató berendezésnél szükséges, hogy a vontatókötél magasságát és hosszát a kötélnek akadályokon való átemelése, ill. a mozdony és hajó közötti távolság változásának kiegyenlítése céljából üzem közben módosítani lehessen. A magasságváltoztatás céljából mozgatható kötélvezetékeket szokás alkalmazni, melyek a mozdonyvezető fülkéjéből beállíthatók; a kötélhossz változtatására pedig göngyölítő dobokat alkalmaznak, melyek szintén a mozdonyvezető fülkéjéből működhetők. A találmány tárgyát képező berendezésnél már most mindegyik vontató egységen ily kötélemelő szerkezetet rendezünk el és pedig akként, hogy az összes kötélemelő szerkezeteket a kötelek egyenletes beállíthatása és az üzem egyszerűsítése céljából egy közös távvezérmű segélyével a mozdonyvezető fülkéjéből lehessen szabályozni, a göngyölítődobokat is oly távvezérművel kapcsolatban rendezhetjük el, mely lehetővé teszi azoknak egy ponttól való működtetését. Célszerűbb azonban csak egy kötelet alkalmazni és ezt a kapcsolási pontokban, vagyis az egyes vontató egységeken és a hajón csigákon átvezetni és végével egy a mozdonyvezető fülkéjéből működtethető dobra göngyölíteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés hajóknak mozdonyokkal való vontatására, jellemezve azáltal, hogy a vontatóerő a hajónak minden egyes mozdonnyal ill. önállóan hajtott járműalvázzal való közvetlen összeköttetése útján több hajtószerkezet között van elosztva. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy azon vonó közegek, melyekkel az egyes erőjárművek a hajóhoz vannak kapcsolva, kiegyenlítő szerkezetek segélyével össze vannak egymással kötve. 3. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az erőjárműveknek mindegyik egysége a vontatókötél magasságának vál-