39836. lajstromszámú szabadalom • Téglaszállító kocsi

Megjelent lí>07. évi október hó 5-én. MAGY SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 39836. szám, XVII/c. OSZTÁLY. Téglaszállító kocsi. GOLLIN VILMOS TÉGLAGYÁRI IGAZGATÓ HABELSCHWERDTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 október hó 17-ike. A jelen találmány tárgya egy téglaszállító kocsi, melyet főként az különböztet meg az ezideig használatban lévő ilyenfajta kocsiktól, hogy a fölrakott árukat hordó tartókarok nem szilárdan, hanem eltolliatóan vannak a kocsialjra alkalmazva. Ezen elrendezés folytán a kocsit a téglagyárakban levő, bármilyen állványhoz is rögtön hozzá lehet igazítani úgy, hogy olyan téglagyárakban is, hol a különböző téglaszárítók állványainak lécezet-távolságai különbözők, egyetlen egy kocsival lehet dolgozni. A forgási pont, mely körül a tartókarokat hordozó keret elforoghat, az újdonság tárgyát képező kocsinál a keret középpontja felé esik, míg ezzel ellentétben az ezideig ismert berendezéseknél, a forgási pont a keret alsó szélén van. Következésképen, ha a jelen kocsinál a keretet elfordítjuk, az egyes tartókarok körülbelül egyforma közelségre jutnak az állványpadokhoz úgy, hogy az állpánypadok deszkáinak leemelésénél a karok egyidejűleg feküsznek a deszkák alá. így a leemelésnél, mint ahogy ezideig volt a tehernek pillanatnyi szünetekben történő növekedése s ezáltal a karoknak lökésszerű mozgása nem következhetik be; azonkívül "gáspont új helyzeténél fogva a tehereloszlás a karokon sokkal kedvezőbb, mert a keret dűlt helyzetében a forgási pont sokkal közelebb hozható az állványpadhoz, mint a régi kocsiknál; végül a tartókarok hosz szának is jelentékenyen nagyobb része használható ki, amely körülmény viszont az állványpadok megnagyobbítását teszi lehetővé. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező téglaszállító kocsit hosszmetszetben, és pedig az 1. ábra leeresztett karokkal, a 2. ábra pedig fölemelt karokkal tünteti föl. míg a 3. ábra a karoknak a kocsialjon való megerősítését mutatja. A (b) kocsialj (a) oszlopain a (c) tartókarok eltolliatóan és rögzíthetően úgy vannak elrendezve, hogy mindenik (c) kart tetszőleges magasságban lehet megerősíteni a saját oszlopán. Erre a célra különös (d) és (e) csúsztató vezetékeket alkalmazunk az (a) oszlopokon. A karok gyorsabb és biztosabb megerősíthetése céljából ajánlatos az (e) csúsztató vezetéket horonyvezetékké kiképezni és a karokat excentrikusan működő, rúgó behatása alatt álló (f) kilincsekkel ellátni, mely kilincsek az (e) vezeték bor-