39822. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet hőmótorok számára

sége függ, a mótor szabályozója a mindenkori megterhelésnek megfelelően változtatja. Ezen célra pl. egy (q) kar szolgál, mely az (o) forgáscsapon lazán ülő (r) excenterrel vagy más megfelelő szerkezettel van összekötve, míg az excentergyűrű az (n) emelőkar eltolható részével áll kapcsolatban. Az (n) emelőkar a (c) és (e) szelepeket nem közvetlenül, hanem (s) és (sl) emelők közvetítésével.nyomja le, melyek (t) és (tl) csapok körül forgathatók. Az (s) és (sl) emelők alakjának kellő megválasztása által a fönt fölsorolt szabályozási módok mindegyike megvalósítható. A (t) és (tl) csapok nem helytállóan, hanem eltolhatóan és beállíthatóan vannak elrendezve. Az (s)és(sl) emelők a (c) és (e) szelepekre az (x) és (y) helyeken hatnak. Ezen kiviteli alaknál a szabályozási folyamat pl. a következő módon megy végbe : 1. A (c) bebocsátó szelepnél az (s) emelő (t) forgáspontja annyira van jobbra tolva, illetve az emelőkarok közötti viszony úgy van megszabva, hogy a (c) szelep lökete a nagyobb megterheléseknek megfelelő (u) szabályozási szakaszon nagyobb legyen, mint amilyet a szelepnyílás bősége tulajdonképpen megkíván. Ennélfogva az (u) szakaszon mindig egyenlő vagy megközelítőleg egyenlő mennyiségű levegő szivatik be a (b) csatornán keresztül s a szeleplöket nagysága csak a közepes és csekély megterheléseknek megfelelő (v) és (w) szabályozási szakaszokon csökken annyira, hogy a (c) szelep bebocsátó nyílása kisebb lesz. 2. Az (s) gázszelepnél az (sl) emelőnek az (u) szakaszhoz tartozó része lejtős helyzetű úgy, hogy az (n) emelőkar megrövidülésével a gázszelep lökete csökkenni fog, míg az (sl) emelőnek a (v) szakasz alatti része ismét vízszintes. Ennélfogva az (u) szakaszon keverékszabályozás, a (v) szakaszon pedig töltésszabályozás megy végbe, míg a (w) szakaszon a gáz bevezetése teljesen be van szüntetve, mivel az (sl) emelő ezen szakasz kezdeténél végződik. Hogy a (w) szakaszon a mótor hengerében túlságosan alacsony nyomás ne léphessen föl, a szabályozás ez utóbbi szakaszát részben el is hagyhatjuk s a töltés gáztartalmának csökkenését a (tl) csapnak függélyes irányban való eltolása által szabályozhatjuk. Az (sl) emelőnek a (v) szakaszhoz tartozó darabját célszerű beállíthatóan kiképezni, pl. nem egy, hanem több darabból készíteni, melyet aztán a kívánt szabályozási módnak megfelelően csavarolhatunk össze. A II. ábrán föltüntetett kivitelnél az (a, b, c, d, e, f, h, 1, m, n, o, p, pl, q, sl, tl, mint x, y) betűknek ugyanolyan jelentésük van, az I. ábrán. Ezen kivitelnél az (n) emelőkar állandó hosszúsággal bír s a (c) szelep rúdjának (x) pontjára közvetlenül hat, anélkül hogy egy (s) emelő volna közbeiktatva. A mótor (A) szabályozójának (q) rúdja a szelepek mögött fekszik, azonban jobb érthetőség kedvéért a szelepek fölött van rajzolva úgy, hogy a (q) rúd (B) forgáspontja az (n) emelőkar (o) forgáspontjával nem esik össze. A szabályozó löketének a gázbeáramlás megszakításának időszakában való megszüntetésére az ismert módon beállítható (C) szerkezet szolgál. Ezen kivitelnél a (c) és (e) szelepek lökete mindig állandó s a keverési arány változtatására az (a) gázcsatornában elrendezett (D) fojtószelep és a (b) légcsatornában elrendezett (E) fojtószelep szolgál, melyeket az (A) szabályozó (q, P, G, H, J) rudazat útján befolyásol. A fojtószelepek helyett természetesen más zárószerkezetek, pl. tolókák, csapok, szelepek, stb. is alkalmazhatók. A szabályozó rudazat (K, L, M, N) forgáspontjait eltolhatóan lehet elrendezni, hogy egyes szabályozási módok egymásba kapcsolódása és intenzitása a kész motoron a különböző tüzelőanyagoknak megfelelően legyen beállítható. Az (E) légszelepet egy (0) ellensúly (vagy rúgó stb.) állandóan nyitva tartja s a leglegnagyobb nyílásnak megfelelő helyzetben egy beállítható (P) ütköző akasztja meg. A (D) gázszelep az (A) szabályozóval a (q, K, F, L, G) rudazat útján kényszermenetű kapcsolatban áll s ennek folytán a szabályozó mozgásait mindig követni fogja. A (G) emelő a (D) szelep forgáspontján túl meg van