39821. lajstromszámú szabadalom • Kiegyensúlyozott excentrikus fúróvéső

31eg;jelent 1ÍM)7. évi október hó 4-én. MAGY SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 39*321. szám. XXI/e. OSZTÁLY. Kiegyensúlyozott excentrikus fúróvóső. SCHLOSSER FÜLÖP MÉRNÖK BUSTENARIBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 15-ike. Fúrt lyukaknak a csőbélés alatt való kiszélesítésére sokféle excentrikus fúróvésőt használnak, melyet röviden excentervésőnek neveznek. Ezen vésők jellemző sajátsága a legkülönbözőbb kiviteli alakoktan is abban áll, hogy ezen fúróvésők vágólapja egy függélyes csavartengelyhez képest nem szimmetrikusan van kiképezve, mint azt a mellékelt rajzok 1. ábrája mutatja. Azonban a vágólap összszélességének mindig kisebbnek kell lennie, mint azon béléscső belső átmérője, mely alatt a vésőnek dolgoznia kell (2. ábra). Az excentervéső működési módja abban leli magyarázatát, hogy a nehéz fúró-vagy terhelőrúddal összekötött, a fúrt lyukban a rudazaton szabadon lefüggő véső a csőoszlop alsó végén kilépve, a nehézségi erő folytán súlyponthelyzetét igyekszik elfoglalni, minthogy a fönt említett különleges alakú vágólapja által kényszeríttetik, hogy leeresztése alatt ezen súlyponthelyzettől kimozdítva, haladjon át a csőoszlopon (2. ábra)., A terhelőrúdnak az excentrikus véső fölött elrendezett, a véső tömegének sokszorosát kitevő tömege' az aránylag vékony rudazattal kapcsolatban egy hosszú, alul erősen megterhelt függőónnak tekinthető (3. ábra), mely egy pontosan a függélyes súlyponttengelyben előállított fölfelé és lefelé való mozgásnál, az alsó végen összpontosított tömeg folytán azt eredményezi, hogy a véső ezen tömegek (terhelőrúd) súlyponttengelyében mozog. A csőbélést elhagyva, tehát a fölfelé és lefelé mozgatott és csavartengelye körül forgatott véső lökve működik és oly kerek lyukat fúr, melynek sugara egyenlő a nagyobb vésőfél sugarával úgy, hogy ezen lyuk a csőbélés kényelmes utánvezetését engedi meg. Az összes eddigelé ismert excentervésők azonban azon hátránnyal bírnak, hogy a vágólap keresztmetszete mindkét félrészen egyenlő vastagra készíttetik, sőt többnyire oldaléleknek a kiszélesítést eszközlő nagyobb vágófelen való kiképezése folytán erősbíttetik, miáltal ezen oldal a csavarközéptől tekintve, egyenlőtlenül nehezebb, mint a kisebb oldal. Ismeretes azonban, hogy hosszú ingán, — melynek a föntebbiek értelmében az egész szerszám tekintendő — a súlypont közelében igen kis erő elegendő, hogy az inga súlyponthelyzetéből kimozdíttassék. Ezen eset pedig azösz-