39817. lajstromszámú szabadalom • Egymás mellett elhelyezett, kiváltható hullámos elemekből alkotott fölületi kondenzátor
rrtazva nincsenek. Kisebb méretű kondenzátoroknál a jelzett két külső csavar elégséges, nagyobb kondenzátoroknál ellenben a kötés tömítése céljából a (26) nyílások között megfelelő számú haránt hidat kell hagyni, melyekben a közbeeső (321 ) csavarokat el lehet helyezni. Eme csavarok meghúzását a gyűjtő belsejében végezzük. Az elemeknek leírt módon való szerelése teljesen tömített kapcsolat létesítését engedi meg, azonkívül a kapcsolás helyét a hiitő víz veszi körül úgy, hogy ha a tömítés valamely okból hiányossá válnék is, a hiányos tömítés következtében csak kevés víz ós nem levegő jutna a kondenzátorelemekbe, tehát a kellő alacsony nyomás mindig föntartható volna, miért is beláthatjuk, hogy a leírt kötés sokkal tökéletesebb tömítést enged meg, mint az eddig használt fölületi kondenzátornál alkalmazott számos tömítő szelence, melyek a csövek ós bronzlemezek között létesítenek kapcsolatot. Lényeges előnye továbbá eme fölületi kondenzátornak az is, hogy a víz ós gőz vezetése a szokásos kondenzátoroktól, melyeknél a liütő víz az elemeken, a gőz pedig az elemeken kívül, a külső burkolatban van vezetve, eltérően történik, mert evvel elkerüljük azt, hogy a külső burkolatot képező szekrényben légritkítás lépjen föl, tehát hogy azt túlságosan erősre és ennek megfelelően igen nehézre kelljen méretezni, mert a találmány tárgyát képező kondenzátor külső tokja vékony bádogból készült, tehát könnyű és olcsó szekrény lehet. Végül a (3) és (5) gyűjtők, melyek a leszerelhető (34, 35) süvegekbe vannak zárva, az elemek kapcsolási helyeit könnyen hozzáférhetőkké teszik. Végül megjegyezzük, hogy az elemek belsejében a gőzt zeg-zug vonalban is vezethetnők, ha ott a hullámokkal párhuzamos megfelelő közfalakat rendezünk el. A legtöbb esetben egyetlen ily közfal is elégséges ahhoz, hogy a gőzbevezetés és a légszivattyú között az egyenes utat elzárjuk és a gőzáramot az elemek végei felé tereljük. Épp így lehet a vízkeringés biztosítására is, ha kívánatos, oly módon, mint bizonyos kondenzátoroknál szokásos, több vízáramot létesíteni, ekkor elégséges, ha megfelelően elrendezett közfalakat alkalmazunk a gőzsíi rítő két végén kiképezett (36, 37) kamarákban. Eme most jelzett előnyökhöz még az is hozzájárul, hogy a találmány tárgyát képező berendezésnél, mint minden más fölületi kondenzátornál is, a kenőanyagot is elválaszthatjuk és összegyűjthetjük. Másrészt a kondenzátort — ha a gép kondenzáció nélkül dolgozik, a tápláló víz előmelegítésére is használhatjuk, anélkül, hogy a tápláló vizet kenőolajjal fertőznők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egymás mellett elhelyezett, kiváltható, hullámos elemekből alkotott kondenzátor, azáltal jellemezve, hogy az egymás mellett elhelyezett elemek a hűtővíz vezetésére szolgáló csőnyalábot alkotnak, míg az elemek maguk a lecsapandó gőz vezetésére szolgálnak. 2. Az 1. alatt védett fölületi kondenzátor egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az elemek egy szekrénybe vannak zárva, melynek fölül egy kifuvató vezetékkel kapcsolt és az egyes elemekkel közlekedő gyűjtője, és alúl a légszivattyúval kapcsolt és ugyancsak az egyes elemekkel közlekedő gyűjtője ezenkívül pedig a hűtő vizet be- és elvezető csövekhez csatlakozó két csőcsonkja van. 3. Az 1. alatt védett gőzsűrítő egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyes elemek két hullámbádogból állanak, melyek fölső és alsó szélén egyegy félkör alakú hullám van akként kiképezve, hogy két-két hullám a két lemeznek egymással való egyesítése után egy-egy, a gőzt az elem egész hosszán elosztó és az elemet a két gyűjtővel kapcsoló vezetéket alkosson. 4. Az 1—3. alatt védett fölületi kondenzátor egy fogauatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gyűjtők és az elemek hosszanti élén kiképezett vezetékek a
