39804. lajstromszámú szabadalom • Objektívelrendezés igen erős nagyítású telescopok és távcsövek számára

Megjelent 1907. évi október lió 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 89804. szám. VII/R. OSZTÁLY. Objektiv-elrendezés igen erős nagyítású teleszkopok és távcsövek számára. VAIFRO REMEDIO MECHANIKUS BRESCIABAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 november hó 28-ika. Közönséges távcsöveknél és teleszkópoknál a látszólagos kép elérhető nagysága közvetlenül az egyes objektivlencsék és a megfelelő okulárlencsék átmérőjének viszonyától függ annyira, hogy igen erős nagyítások elérésére igen nagy méretű lencsék szükségesek, melyeknek előállítási költségei igen nagyok. A jelen találmány tárgya már most a következőkben leírandó objektiv-elrendezés. A távcső tetszés szerint meghosszabbítható csövének belsejében a cső két végén elrendezett okulár- és objektivlencse között egy harmadik objektivlencsét rendezünk el, mely az előbbi objektivlencsével azonos és ezzel együtt oly objektivlencserendszert képez, mely igen nagy látszólagos képek előállítására alkalmas; ezek a képek nagyobbak, mint amilyeneket kapunk, ha a távcső csak a két közönséges, egyes lencséből, az okuláréból és az objektívből áll; a második objektívet úgy erősítjük meg a távcső belsejében, hogy az a csőtengely irányában szabadon mozgató ható legyen; ha már most ezen lencsét oly állásba hozzuk, melynek az első objektívtől való távolsága annak kétszeres és háromszoros gyútávolsága között fekszik, akkor sokkal nagyobb lesz a nagyítás és pedig kétszer akkora, mint amilyet a vele azonos méretű egyes objektív segélyével kapnánk. Azonkívül a kép fényereje ugyanolyan marad, mint a közönséges távcsőé. Az a helyzet, melybe ezen második objektívet hoznunk kell, hogy nagyított világos képet kapjunk, mindig azon helyzetek között található meg, melyek távolsága az alapobjektivtől ennek kétszeres és háromszoros gyútávolsága között fekszenek; de ezen helyzetet a priori egykönnyen meg nem állapíthatjuk, hanem azt kísérletileg kell a két objektív gyútávolságának megfelelően megállapítani. Ha oly hosszú teleszkopcsövünk van, melybe még egy második, több lencséből álló réndszer helyezhető el, mely az előbbivel úgy a lencséknek egymás közötti, mint az egyes gyúpontokhoz viszonyított távolságát illetőleg azonos, akkor a nagyítás, melyet kapunk, még erősebb lesz és pedig körülbelül kétszer akkora, mint az, melyet egy objektivrendszerrel elérhetni, míg a kép fényereje még mindig kielégítő marad. Ha tehát a távcső belsejében a több objektívből álló lencserendszerek számát növeljük, mindig nagyobb nagyítást érhetünk el, amikor is a nagyítások állandóan az előbbiek kétszeresére nőnek. Természe-