39791. lajstromszámú szabadalom • Elégési mótor

- a -mennyiséggel, mintha izothermikus kompresszió helyett adiabatikus kompressziót alkalmaznánk. , Ezen mótor ciklusa a következő lefolyással bír: 1-ső ütem. Tiszta levegő beszívása. 2-ik ütem. Ezen levegőnek komprimálása, esetleg, vízbefecskendezés mellett, hogy a kompresszió lehetőleg isothermikus legyen, de csak annyi vízzel, hogy a kompresszió végén csöppfolyós víz ne maradjon a hengerben. 3-ik ütem. Az égőanyag befecskendezése a lángzóba, az égőanyag meggyújtása a lángzóból való kilépés után úgy, hogy a láng által a komprimált levegő fölhevíttetik, nyomásnövekedés, munkalöket és expanzió. 4-ik ütem. Az elégett gázok kitolása. Ezen mótor, úgy mint az összes többi ismert elégési motorok, abban tér el az exploziós motoroktól, hogy az égőanyagot csupán az expanzió alatt fecskendezzük be, habár a befecskendezés már a kompresszió végén kezdődhetik, azonban sem a szívás, sem pedig a kompresszió legnagyobb része alatt befecskedezés nem történik. A különbség továbbá még abban is rejlik, hogy az égőanyag a komprimált levegőben elég, de abban nem hoz létre exploziót. A munkát a komprimált gázok nyomásának fokozása által érjük el, mely nyomásfokozás az égőanyagnak a lángzóban való tökéletes elégése folytán jön létre, dacára a komprimált gázok alacsony hőmérsékletének. A mótor csöppfolyós és gáznemű szénhydrogénekkel vagy tetszőleges éghető gázokkal egyaránt használható. Alkalmazható továbbá kettős működésű motoroknál is. Az új mótor kétütemű mótor gyanánt is szerkeszthető, amint ez az 5. ábrában van bemutatva. Ily esetben a ciklus a következő: l-ső ütem. A nagy. (D) hengerben az előbbi expanzióból eredő fölös gázok egy szelepen át, vagy nyitott gyűrűalakú nyílásokon át az expanziólöket végén eltávoznak, ezután a megmaradó gázok komprimáitatnak, előnyösen vízbefecskendezés közben. Az elégett gázok kitolása és a friss levegő komprimálása, úgy mint a többi ösmert kétütemű motoroknál külön légszivattyú segélyével történhetik. Ezen utóbbi, de csakis ezen esetben, a lángzót úgy is rendezhetjük el, amint ez az 1. és 4. ábrában van föltüntetve, ellenben az esetben, ha a kompressziónál ugyanazon gázokat használjuk föl, melyek az előbbi ciklusban már expandáltak, okvetlenül az 5. ábrabeli elrendezést kell alkalmaznunk. Az égőanyag elégetésére szükséges levegőt ekkor külön kompresszor vagy tartány szolgáltatja, melyben a levegő a szükséges nyomás alatt van tározva. 2-ik ütem. Elégés és expanzió. Az elgőzösített vagy porlasztott égőanyag a lángzókba fecskendeztetik, mialatt az elégetésre szükségelt levegő a külön (H) kompresszor által (5. ábra), vagy receiverből szállíttatik. A levegő és az égőanyag a lángzó csövében vagy (I) keverőkúpjaiban bensőleg kevertetik. A keverék a lángzó szájánál, az (F) rostélyon túl elég és az elégett gázok a (D) mótorhengerben lévő levegőt fölhevítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elégési mótor, jellemezve szívócsővel vagy szívó- 111. keverőkúpokkal ellátott lángzó által, melybe az égőanyag az expanzió alatt, esetleg a kompresszió végétől kezdve befecskendeztetik és mely az égőanyag elégetésére szükségelt levegőt a mótorhengerből szívja, illetve kéttaktusú motoroknál a segédkompreszszorból kapja úgy, hogy a levegő az égőanyaggal a lángzóban bensőleg keveredik és a lángzó szájánál elégve a mótorhengerben komprimált levegőt fölhevíti, a midőn is a lángzó akár a mótorhenger belsejében, akár pedig azon kívül, lehet elrendezve. 2. Az 1. alatt igényelt mótor változata, jellemezve az által, hogy a lángzó kiömlő nyílásánál, esetleg szívó nyílásánál is rostély vagy hasonló van alkalmazva, mely a gázáramot elosztja és hűti úgy,