39790. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és gép gabona és hasonló termények aprítására

Megjelent 1907. évi szeptember hó 3<)-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 39790. szara. X/i- OSZTÁLY. Berendezés és gép gabona és hasonló termények aprítására. PROCHÁSKA OSZKÁR MALOMTULAJDONOS TEMESVÁRON. A szabadalom bejelentésének napja 1907 január hó 14-ike. Jelen találmány tárgya berendezés és gép gabonának é3 hasonló terményeknek aprí­tására, melynek segélyével az anyag nyírás és zúzás nélkül tisztán elvágatik, azaz az anyag külső héja nem dörzsöltetik széjjel, mint pl. a műőrlésnél alkalmazott darálás­nál és a mag belső részéből lisztrészecskék nem választatnak le. A darálás célját a műőrlésnél az képezi, hogy az anyag lehetőleg tisztán apríttassék és hogy oly terméket nyerjünk, mely lehe­tőleg nagy mennyiségű darát, azaz aprított anyagot és kevés lisztet tartalmazzon. Mi­helyt a darált anyag lisztet tartalmaz, ez azt mutatja, hogy a héjra szétdörzsölő és zúzó hatás fejtetett ki, minek folytán a nyert finom liszt mennyisége csökken. Az eddig ismert hengerekkel, daráló ko­rongokkal és korongmalmokkal tiszta dará­lás, illetve aprítás nem volt elérhető. A hengereknél a zúzás nélkül való aprí­tás ki van zárva, mert a hengerek az anya­got érintkezési helyükön nyíró igénybevéte­len kívül nyomó igénybevételnek is teszik ki, minek folytán az anyag szétzuzatik. A zúzás folytán a liszt lényeges mennyi­sége a magból kinyomatik, miáltal nemcsak a tinóm termékek mennyisége csökken, hanem a nagy csapsurlódás folytán a hengerek munka­szükséglete is növekszik. Ezenfelül a hen­gerek helyszükséglete is igen nagy. Az említett darálókorongok és desinte­grátorok eddig nem nyerhettek gyakorlati alkalmazást, mert az élek hajlásszögének meghatározására nem fordítottak gondot. Ennek folytán tisztán véletlenre bízatott, hogy az anyag mikor és miképen ragadta­tott meg a készülékekben és hogy milyen utat futott be a korongon. Ennek következtében az aprítandó anyag­rész ezen gépeknél, melyek peckekkel, élek­kel, fogazott korongokkal, recézett dudoro­dásokkal bírtak, ütés által szétzúzott, élek között elnyiratott, főleg azonban széjjeldör­zsöltetett, minélfogva ezen gépeket a gya­korlatban nem használták. A jelen találálmány tárgyát képező be­rendezésnél a gabonaszemek mindenekelőtt egy körben forgó és egy álló korong egy­egy kése által képezett szögbe záratnak be, mire a körben forgó korong rákö­vetkező kése által elvágatnak. Az 1. és 2. ábrán a berendezéshez tartozó korongot tüntettük föl sémásan. A két ko­rongot egymáson fekve képzeljük és föl­vesszük, hogy az alsó korong végez kör­forgást. A kések, melyek szerkezetét alább még

Next

/
Thumbnails
Contents