39768. lajstromszámú szabadalom • Készülék, mely földalatti vízfolyások fölkutatását célozza

- á -mazva, mely fokokra van beosztva, A null­pont a tekercs tengelyén átmenő függélyes síknak és a skálának metszéspontjában fek­szik. Ezen nullponttól a skála mindkét ol­dal irányában fokokra van beosztva. A fá­ból való (h) tok, mely fölső oldalán átlát­szó üveglappal van ellátva, a tekercset, valamint a tűt szélbehatás ellen körülzárja, a (h) tok egy oldalfalát képező kettős (i) üvegfal lehetővé teszi, hogy a skála és tű oldalról világíttassanak meg és hogy a tű állását pontosan lehessen leolvasni. A készüléket a következő módon hasz­náljuk : Azon helyen, hol forrást sejtünk, a ké­szüléket, rendszerint állványon, úgy állít­juk be, hogy a tű pontosan vízszintesen kilenghessen és a tekercstengely a mágne­ses délkörben feküdjék, ami libella és kö­zönséges kompaszttű segítségével eszközöl­tetik. A készüléle gyöngén mágneses tűje bizonyos pontra beállítódik, mely rendesen a skála nullpontjától eltér és az esetben, ha ott földalatti forrás létezik, a tű azonnal vagy kis idő múlva többé-kevésbé gyors lengéseket végez, melyek a legtöbb eset­ben 2° és 10° között ingadoznak, de oO'-ot is elérhetnek. A 3. ábra fölső részében példakép egy vonalat mutat, mely a tű északi pólusának lassú helyváltozását (a nullponttól keletre) 4°—6°-ig 10" 8' reggeltől 12" 15' délutánig tünteti föl, mely alkalommal a készülék egy majdnem forrástalan hegy csúcsán volt fölállítva. Ezzel szemben a 3. ábra alsó része a tű viselkedését mutatja az esetben, ha a ké­szülék földalatti forrás fölé állíttatik föl. fígymás mellé sorakozott, részben vonalak­kal egymással összekötött sraffirozott de­rékszögek helyükkel azon időszakokat jel­zik, amelyekben a tű gyors lengéseket vég­zett, míg ezen derékszögek magasságai a megfelelő időszakokban a kilengések nagy­ságát adják meg. Egy ily lengés egy perc vagy kevés másodperc alatt megy végbe úgy, hogy egy percre több lengés is esik. A sraffirozott fölületek között lévő vo­nalak a tűnek lassabban végbemenő hely­változásait, illetve ezen lengési időszakok között előforduló nyugalmi szüneteit mu­tatják. Amint látni lehet, a kísérlet 101 ' 13' reggeltől 1 lh 55' délelőttig tartott és oly len­géseket eredményezett, melyek nyugoti 7°-tól l2°-ig terjedtek, míg a készüléknek forrásokban szegény hegy csúcsára való helyezése esetén a tű mozgása jóformán nem is volt észlelhető. Jó eredményeket értünk oly tekerccsel, melynél a kiizzított vassodrony (V3 mm. át­mérővel bírt és melynek körülbelül 5000 csavarodása van; a tekercs 130 mm. hosszú, a külső átmérő 115 mm., a tű pedig igen könnyű szerkezetű, közel körkeresztmet­szetű és 130 mm. hosszú. Vassodrony he­lyett valószínűleg más, mágnesezhető fém­ből való sodronyt is alkalmazhatunk. A tűt szélbehatások ellen való óvás cél­jából jól el kell zárni. Ajánlatos a szek­rényt vastag, hőszigetelő deszkákból, az üvegfödőt pedig légközzel ellátott kettős fallal készíteni, hogy a tű hőmérsélektvál­tozások által a szekrény belsejében kelet­kező légáramok ellen is teljesen meg le­gyen védve. Biztos eredmények elérése céljából a ké­szüléket mindig árnyékban, pl. ernyő alatt kell fölállítani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék, mely földalatti vízfolyások föl­kutatását célozza, jellemezve egymástól szigetelt, mágnesezhető fémből készült sodronyokból álló tekercs és egy ennek ható körében forgathatóan elrendezett, gyöngén mágnesezett mágnestű által. 2. Az 1. igényben védett készülék, azáltal jellemezve, hogy egy gyöngén mágne­sezett tű vízszintes irányban könnyen forgathatóan van egy tekercs fölött ágyazva, mely kiizzított vassodrony­ból a paraffinált papírossal körülburkolt, üvegből való üreges henger körül akkép van csavarolva, hogy ugyazazon csa­varvonal egymásra következő menetei egymást ne érintsék és egymásra kö­vetkező sodronyrétegek közbenső paraf-

Next

/
Thumbnails
Contents