39762. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet visszafutó csövű lövegeknél a visszafutásnak önműködő megrövidítésére elvált lövésnél

— 2 -nál elfordul. Ezen hengeres tolattyúnak külső fölülete képezi egyúttal a fékdugattyút is, mely két (c) és (h) furattal bír, melyek a dugattyúrúdfej (d) és (g) furataival összeeshetnek és pedig akként, hogy vagy a (c) és (d) vagy a (g) és (h) nyílások födik egymást. Az (f) fékhengerbe van erősítve a (k) szabályozó rúd hátsó vége. Ez a rúd az üreges dugattyúrúdban vezettetik és az (s) furattal van ellátva, nehogy a (b) dugattyúrúdban való előreszökésénél és visszafutásánál fékező hatása legyen. A (k) rúdnak középső része tikonkáv görbe szerint van leesztergályozva, miáltal a fékező folyadéknak utat nyit, hogy a (c d) vagy (g h) csatornákon át a dugattyú egyik oldaláról annak másik oldalára jusson. A rúd leesztergálása a lövegcső mozgásakor uralkodó viszonyoknak mindenkor megfelelő úgy, hogy a (k) rúd határoló görbéjének alakja segélyével módunkban áll a fékező folyadék átáramlási sebességét az előreszökés vagy a visszafutás minden pillanatában uralkodó nyomásnak és ellenállásnak megfelelően szabályozni. Az 1. ábrában föltüntetett hosszmetszet, fölső részében, a hengeres tolattyút az előreszökés végén, alsó részében pedig a visszafutás kezdetekor láttatja. Visszafutásnál az (f) fékhenger a ráerősített (k) szabályozó rúddal együtt hátrasiklik, mialatt a (b) dugattyúrúd mozdulatlan marad. Ennek folytán az (a) hengeres tolattyú a (b) dugattyúrúdfej hátsó határoló fölületéhez szorul úgy, hogy (h) csatornája a dugattyúrúd (g) csatornája fölé kerül. A fékező folyadék ennek folytán a fékhenger mellső (1) részéből a (g) és (h) csatornákon át a fékhenger hátsó (e) részébe tódulhat, miközben az a (k) rúd leesztergályozott része és a dugattyúrúdfej furata közt szabadon maradt közön átáramlik, mely köznek nagysága pillanatonként a szabályozó rúdnak a nyomási és ellenállási viszonyoknak megfelelően alakított határoló görbéje szerint változik. A (g) és (h) csatornák kezdeti födése attól függ, hogy a (b) dugattyúrúd azelcváció következtében milyen elfo. dúlás: nyert. A csatornák nem maradnak a visszafutás egész tartama alatt ugyanabban a viszonylagos helyzetben, hanem az (a) hengeres tolattyúnak a visszafutás közben bekövetkező elfordulása folytán egymáshoz képest eltolódnak, míg a szabad harántmetszet oly kicsiny nem lesi, hogy a lövegcső a fékhengerrel együtt megáll. Ez a relativ elmozdulás a 11. ábrában sematikusan van föltüntetve, ahol is (I) a viszj szafutás kezdeti helyzetét, a lövegcsőnek példaképen választott vízszintes helyzeténél tünteti föl, mely esetben a mozgás kezdetekor a nyílások egymást teljesen födik. (III) a teljes zárást és (II) valamely közbenső helyzetet tüntet föl, mely vagy az (I) és (III) helyzet közötti úton éretik el, vagy pedig kezdeti helyzst a lövegcsőnek bizonyos szöggel való elevációja esetében. Az előreszökésnél az (a) hengere? tolatytyú, amint ez az 1. ábra fölső részében hosszmetszetben is látható, a dugattyúrúdfej mellső, határoló fölületéhez szórni úgy, hogy a (g) és (h) nyílások egymástól eltávolodnak és helyettük a (c) és (d) csatornák kerülnek egymás fölé. A fékező folyadékot itt is a (k) szabályozó rúd határoló görbéje fojtja el, de az átáramlást egyúttal a hengeres tolattyúnak az előreszökés közben való elfordulása is szabályozza. A 3—10. ábrák a jelen találmány oly foganatosítási alakjait tüntetik föl, melyeknél az 1. és 2. ábrában föltüntetett foganatosítás szabályozó rúdjai elesnek. Ehelyett a nyomáshoz és az ellenálláshoz mértszabályozást akként létesítjük, hogy azátömlési csatornák nyílásainak határvonalait megfelelő görbék gyanánt képezzük ki. A 12. ábrában ily görbével határolt nyílás három különböző helyzetben van föltüntetve. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a hengeres tolattyú a (b) dugattyúrúd fején tengelyirányban eltolhatóan van elrendezve és az előreszökés vagy visszafutás közben a fékhenger ve-