39716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges edények elzárására

— 2 Eljárásomra főleg az jellemző, hogy a kupak meneteit teljesen vagy legalább részben az edény menetei fölött állítjuk elő, amennyiben azt a palackra vagy tégelyre húzzuk és nyomásnak tesszük ki úgy, hogy a palack vagy tégely menetei szolgálnak a kupak menetei alakítására és ezek az edény meneteihez pontosan hozzáillenek és így az edény meneteinek szabálytalanságai kiküszöbölődnek. Ezt a célt oly módon érjük el, hogy vagy lágy anyagból készült, vagy oly kupakot használunk, melyen az edény meneteinek megfelelő csavarmenetek már be vannak nyomva, azután pedig a kupakra megfelelő nyomást fejtünk ki úgy, hogy a kupakon az edény meneteinek megfelelő menetek létesülnek. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás egy foganatosítási alakja van példaképen, sematikusan föltüntetve, nevezetesen az 1. és 2. ábra lágy anyagból készült, a 3. és 4. ábra pedig oly kupak használatával történő elzárást ábrázol, melyen a csavarmenetek már elő vannak készítve. Az 5—9. ábra oly foganatosítási alakot ábrázol, melynél a kupakot az edény csavarmeneteinek egy megszakításába fogódzó nyelv biztosítja elfordulás ellen, nevezetesen az 5. ábra az edény és az ezen fölerősített kupak elölnézete, a 6. ábra függélyes metszete az 5. ábra A—A vonala szerint, a 7. ábra a kupakot rögzítő berendezésnek nagyobb léptékben rajzolt vízszintes metszete, a 8. ábra az edény nyakának nézete, a 9. ábra pedig az edény nyakára fölhúzott kupakot ábrázolja a megakasztó nyelv deformálása előtt. A 10. és 11. ábra nézetben és metszetben foganatosítási alakot ábrázol, melynél a kupak rögzítésére a csavarmenetek alatt kiképezett kiemelkedés szolgál, a 12. ábra az edény megfelelő kiemelkedésének nézete, a 13. és 14. ábrán nézetben és függélyes metszetben egy a találmány szerint elzárt tégely látható, míg a 15. ábra a tégely megfelelő nézete. Mint az az 1. ábrán látható, az elzárandó (a) palacknak vagy tégelynek (b) csavarmenetekkel ellátott nyakára egy lágy anyagból készült, sima falú (c) kupakot húzunk föl. Az elzárás tömítése céljából az edény nyakára a kupak alatt egy rugalmas anyagból, legelőnyösebben parafából készült (d) korongot helyezhetünk el, az így lefödött edényt pedig oly berendezésbe helyezzük, melynek segélyével az edény nyakára nyomást gyakorolhatunk. Eme nyomás kifejtésére valamely rugalmas (f) réteggel (kaucsukkal, bőrrel stb.) bevont görgőket vagy (e) pofákat használhatunk, melyeket a nyíl irányában el lehet tolni úgy, hogy az edény nyakához közeledjenek és a kupakot az edény nyakára rászorítsák (2. ábra). Ezek a görgők vagy pofák azonközben, hogy az edény nyakára nyomást gyakorolnak, forgó mozgást is végezhetnek, de lehetne ezenközben az edényt is forgatni úgy, hogy nyakának minden pontja a kellő nyomásnak legyen kitéve. A nyomást végző tagok (görgők vagy pofák) rugalmas bevonat helyett megfelelő hornyolással is elláthatók, mikor a rugalmas részeket eme tagok és a mozgatásukra szolgáló rudazatba kapcsolhatjuk be. Ha a kupak anyaga vékony és lágy fém (ón, alumínium, fehérbádog), a csavarmeneteket közvetlenül a sima bádogkupakon állíthatjuk elő, viszont ha a kupak anyaga kemény fém (pld. acél), a csavarmeneteket a kupakba előzetesen be kell sajtolni. Ebben az esetben a kupak gyengén kúpos, mint az a 3. ábrán látható úgy, hogy a kupakot — anélkül, hogy azt föl kellene csavarni — az edényre könnyen föl lehessen húzni; a kupak kerületére kifejtett nyomás következtében azután a kúp fölületén kiképezett csavarmenetek szorosan az edény szájára fekszenek. A kupaknak előnyösen egy (g) nyelve van, melyet akkor, mikor a kupakot az