39714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőr cserzésére
Megjelent 1907. évi szeptember lió 26-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 39714. szám. XI/a. OSZTÁLY. Eljárás bőr cserzésére. DR WEINSCHENK ARTHUR VEGYÉSZ MAINZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 január hó 29-ike. Jelen találmány tárgya bőr cserzésére szolgáló eljárás, melynél a cserzés céljára a naftalinnak eddigelé cserzőanyag gyanánt nem használt hydroxylderivátjai hasznosíttatnak. Az alfa- és bettanaftol csak gyönge cserzőanyagokat képeznek. Ezek segélyével további segédszerek nélkül nem állítható elő oly bőr, mely csak megközelítőleg is elérné a növényi úton cserzett bőrök jó minőségét és tulajdonságait. Ellenben mint a kísérletek mutatták, a naftolok igen jól alkalmazhatók cserzőanyag gyanánt, ha a bőrök aldehyd segélyével aldehydbőrré alakíttatnak át és utóbbi naftollal kondenzáltatik. A találmány céljára az aliphatikus és aromatikus sorozatok aldehydjei például formaldehyd, acetaldehyd, resorcylaldehyd, pyrogallolaldehyd és hasonló aldehydok alkalmazhatók. A formaldehyd példáúl a bőröket a «formaldehydbór® név alatt ismeretes termékké alakítja át, mely a pőrétől főleg abban különbözik, hogy vízben nem oldható. A termék tehát tetszés szerinti időn át hagyható a vízben, anélkül, hogy bőrt veszítenénk. Ily módon tehát a gyönge naftololdatok segélyével, ezeknek az aldehydbőrrel való egyesülése folytán oly termék állítható elő, melynek tulajdonságai nagy mértékben hasonlítanak a növényi cserzőanyagok segélyével előállított bőrfajtákhoz. Hasonló hatást kapunk, ha a bőröket először naftollal telítjük és azután az aldehydet további, tetszés szerinti nagy menynyiségű naftol jelenlétében a naf'tolbőrre behatni hagyjuk. Különösen a formaldehydet illetőleg, még a formaldehydnek a naftolokkal szemben való viselkedése is figyelembe veendő. A naftolok és a formaldehyd, ellentétben a karbolsavval és más hydroxylált benzolderivatumokkal, már kondenzáló savak, alkáliák vagy hasonlóan ható kondenzáló sók jelenléte nélkül is egyesülnek egymással. Más anyagok hiányában példáúl a bettanaftol, — mely az említett átalakulás végtermékét adja, — az ismert, vízben oldhatatlan methylendinaftolt (CH2 =C1 0 H7 O2 ) képezi. Utóbbit a cserzés alatt melléktermék gyanánt kapjuk, mely nem bír cserző tulajdonságokkal, különösen 30°-nál nagyobb hőmérsékletek mellett. Az ezután sokkal gyorsabban bekövetkező cserzés és megfigyelhető mennyiségű szabad formaldehydnek az oldatból való eltűnése arra enged következtetni, hogy a nem cserző methylendinaftol képződését egy kevésbbé állandó, azon-
