39711. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tésztagolyók alakítására és egymással szemben eltolt fölületek között történő gyúrására

Megjelent 1907. évi szeptember hó 24-én. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 39711. szára. X/F. OSZTÁLY. Berendezés tésztagolyók alakítására és egymással szemben eltolt fölületek között történő gyúrására. D" STE1NBRECHER VILMOS ORVOS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 12-ike. Találmányom tárgya egy berendezés, mely lehetővé teszi, hogy tésztadarabokat egy­idejű gyúrás közben golyóalakú testekké alakítsunk. Ismeretes, hogy a tésztát két párhuzamos sík között golyókká lehet alakítani, ismeretes továbbá az is, hogy azt két egymás felé mozgatott, nem párhuzamos fölület között munkáljuk meg. Ha pl. két (a, b, c, d) és (e, f, g, h) fölületet az (X, Y) nyilak irá­nyában a tésztadarab felé nyomunk (1. és 2. ábra), a tészta a fölületek által meg nem fogott részein kiduzzad, ha pedig egyidejű­leg a két fölület a képsíkra merőlegesen de ellenkező irányban is mozog, a tésztának az (a, b, c, d) és (e, f, g, h) fölületekkel érintkező része ngy kúppá, a fölfelé kiduzzadó része pedig ehhez csatlakozó gömbbé alakúi át. Ez a megmunkálási mód ismeretes, a talál­mány azonban abból az alapgondolatból in­dul ki, hogy minél nagyobb az érintkezési pontok fölött fekvő tésztatömeg, annál na­gyobb lesz a gömbfölület is. Minthogy eme tömeg nagysága a fölületek hajlásszögével nő, a találmányra az jellemző, hogy ez a szög tompa szög. Ha ez a szög hegyes szög volna, a kúpos rész is túlságosan hegyes volna és a tésztatömeg a berendezés elha­gyása után eldőlne, mi a tésztatömeg csú­csának alakváltozását vonná maga után. Ha ellenben a szög eléggé tompa, a kúp oly lapos fog lenni, hogy a tésztatömeg azon fekve maradhat és alakját nem változ­tathatja. A 3—5. ábrán az egyes tésztarészecs­kéknek a megmunkálás közben végzett moz­gása látható. Sík fölületek helyett görbe, pl. homorú fölületeket (hengerpalást, kúppalást stb. ré­szét) vagy oly fölületeket lehet alkalmazni, melyek részben síkfölületek és fokozatosan mennek át [az előbb említett fölületekbe, vagy más fölületekbe, melyek egymással képezett szöge úgy az egyik, mint a másik, vagy mindkét oldalon fokozatosan változik. Az eljárás foganatosítására szolgáló gép­berendezésnél több tuskót lehet két végte­len láncon elrendezni, melyek egy alapzaton ellentétes irányban mozognak. Eme tuskók egymásfelé fordult oldalán az alapzattal tompa szöget képező síkok vannak kiké­pezve, melyek érintkezési vonala az alap­zattal párhuzamos és a tésztadarab forgási irányával hegyes szöget képez. A 6—10. ábrán ily gép látható. A 6. ábra eme gép fölülnézete; a

Next

/
Thumbnails
Contents