39695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az anthracénsorozat új származékainak és festőanyagjainak előállítására és ezeknek a festőiparban való alkalmazására

— 4 — sárgásvörös színnel. Tisztítás céljából nitrobenzolból és azután xylolból átkristályosíthatjuk, miáltal azt hosszú, aranysárga, 298° C.-on megolvadó tűk alakjában kapjuk meg, melyek elemzésnél monobrómbenzantronkinolinnak megfelelő számokat adnak. X. Példa. 10 rész benzantronkinolint 500 rész vízben finoman szuszpendálunk, 30 rész brómot adunk hozzá és vízfürdőn 4 órán át 80—90° C.-ra melegítünk, míg brómgőzök többé nem távoznak. A sárga tészta vörösessárga színű szemcsékké tömörül össze, melyeket leszűrünk, mosunk és megszárítunk. Hígított nátronlúggal való főzés útján a bázist sárgásbarna színű por alakjában kapjuk, mely azonos a IX. példában ismertetett termékkel. Hasonló származékokat kapunk benzantronkinolinoknak vizes szuszpenzióban való klórozása útján. XI. Példa. 20 rész marókálit 20—25 rész abszolút alkohollal hevítünk, míg könnyen folyós homogén ömleszték képződik és ennek hőmérséklete 140° C.-t ért el. Ezután 5 rész (az V. példa szerint előállított) klórbenzantront adunk hozzá és az elegyet körülbelül Va órán 150° C.-ra hevítjük. A klórbenzantron azonnal szép kék színnel oldódik, mely szín a festőanyag képződése közben lassan vöröses ibolyaszínbe megy át. A reakció befejezése után az ömlesztéket forró vízzel kezeljük, melyben a festőanyag, illetve ennek leukovegyülete vöröses ibolyaszínnel oldódik. Az oldat hosszasabb főzése, vagy gyorsabban levegő bevezetése útján a festőanyagot kiválasztjuk, azután leszűrjük és forró vízzel mossuk. Ily módon a festőanyagot, mely klórmentes ibolyásfekete pászta vagy szárított állapotban sötét ibolyaszínű por alakjában kapjuk meg, mely vízben, hígított savakban és alkáliákban oldhatatlan. Kristályos alakban koncentrált kénsavban tiszta zöld színnel oldódik, mely bórsav hozzáadására nem változik meg. A legtöbb orgános oldószerben a festőanyag csak igen nehezen oldódik, pl. nitrobenzolban szép vöröses ibolyaszínnel és erős barnásvörös fluoreszcenciával. Alkáliákkal redukáló szerek jelenlétében kék csávát ad, mely a gyapotot kékre festi, mely szín a levegőn szép vörös árnyalatú ibolyaszínbe megy át. XII. Példa. 6 rész fémnátriumnak 50 rész abszolút alkoholban való oldatába 3 rész (az 1. példa szerint előállított) monobrómbenzantront viszünk be, mely kék színnel oldódik. Az elegyet olajfürdőben 3—4 órán át 120— 130° C.-ra hevítjük, miközben a tömeg lassanként megmerevedik. Ezt azután forró vízzel kezeljük és a festőanyagot a XI. példa szerint előállítjuk. A festőanyagot ibolyásfekete tészta alakjában kapjuk meg, melynek reakciói alig különböznek a XI. példa szerint előállított anyag reakcióitól. Koncentrált kénsavban a nyers festőanyag zöldeskék színnel oldódik, mely lassanként piszkos olajzöldbe megy át; tiszta állapotban azonban szintén tiszta zöld színnel oldódik. A festőanyag brómment.es. Alkáliákban redukáló szerek jelenlétében kék csávává oldódik, mely a gyapotot vörös árnyalatú ibolyaszínűre festi. XIII. Példa. Ha a XII. példában a monobrómbenzantront a (IV. példa szerint előállított) 257° C.-on olvadó dibrómbenzantronnal helyettesítjük és egyébként egészen úgy járunk el, ahogy ott ismertettük, úgy olyan festőanyagot kapunk, mely külsőleg nem különbözik az előbbi példa szerint előállított festőanyagtól. Reakciói és tulajdonságai tekintetében azonban nem lényegtelen eltéréseket mutat, így pl. nyers állapotban koncentrált kénsavban vörösesbarna színnel, tiszta állapotban zöld színnel, nitrobenzolban vöröses ibolyaszínnel és vörösesbarna fluoreszcenciával oldódik. Ezen festőanyag brómtartalmú; alkáliákkal redukáló szerek jelenlétében kék csávát ad, amely a gyapotot kék árnyalatokban festi, amelyek mosásnál