39675. lajstromszámú szabadalom • Rácsszerkezet ércpénz megszámlálására

- 3 — deszkák rendeztetnek el. Ezen deszkák keresztmetszetben a 6. ábrán föltüntetett alakot nyerhetik (1. a 10. ábrát is). A (2) vezetőlécekből és a (3) keresztlécekből képezett rács alatt a célszerűen fölfelé és lefelé mozgatható (4) fenék van elhelyezve. A fenék alkalmas eszközök által emelhető és siilyeszthető. Ezen eszközök a rajzon nincsenek föltüntetve. A (4) fenék rendesen rugósan szoríttatik a rács alsó részéhez úgy, hogy a rács fölött mozgó és a különböző rekeszekbe eső pénzdarabok a fenék által megtartatnak. A rács alsó végén az (1) tartályon kívül az (5) vályú van elrendezve, mely a rács közepén levő (6) éltől kiindulva, kétoldalt szétágazik és mindegyik ágával görbületben az (1) tartály egy-egy mellső éle mellett halad el, és a pénztartály mindegyik oldalán levő (7) nyílásokba torkol. Azon pénzdarabok, melyek már a rács telt rekeszei fölött elcsúsztak és az (5) vályúba jutottak, útjukat a vályúban folytatják és a (7) nyílások egyikén át ismét az (1) tartályba esnek. Az (1) tartálynak a rács fölső éléig terjedő hátsó (8) falánál a {!)) dugattyú alkalmaztatik (1. és 2. ábra), mely motorral, vagy egyéb úton fölfelé és lefelé menő mozgásba hozatik. Az 1. ábra a dugattyút legalsó, 2. ábra legfölső helyzetében mutatja. A (9) dugattyú, mely az (1) pénztartály egyik oldallapjától keresztben ezen tartály másik oldallapjáig ér, alúl a rézsútos (10) fal alsó végétől kezdve függőlegesen lefelé menő (11) fal által vezettetik, vagy pedig a tartály két oldallapján alkalmazott csatornák által vezethető. A (9) dugattyú fölső vége a tartály hátsó (8) falához támaszkodik. Ha a dugattyú az 1. ábrán föltüntetett alsó helyzetében van, a tartályban levő pénzdarabok egy része a dugattyú fölső részére csúszik és a dugattyú mozgását fölemelkedése közben követi. Ha a dugattyú a 2. ábrán föltüntetett fölső állását elérte, a pénzdarabok a dugattyú fölső (12) végfölületéről a rács mögött levő (13) gyűjtősíkra csúsznak le. Hogy a pénzdarabok meggátoltassanak abban, hogy a dugattyú mozgása közben az (1) tartályba visszaessenek, a pénztartály | fölső részén a (13) gyűjtősík alsó széle és a rács fölső széle között a (14) csapóajtó van elrendezve, melyet a rajzon föl nem tüntetett rúgó rendesen az 1. ábrán föltüntetett zárt helyzetében tart, míg a dugattyú fölfelé haladó löketénél a 2. ábrán látható módon fölemeltetik, a dugattyú lefelé haladásánál ismét zárul stb. A (13) gyüjtősíkon levő pénzdarabok a dugattyú lefelé való haladásánál és a csapóajtó bezárulásánál utóbban keresztül a rácsra jutnak, mire a fönt leírt módon a rekeszekben fölfogatnak. A 7—9. ábrán a vezető lécek célszerű alakítását mutattuk be, mely a pénzdaraboknak a rekeszekbe való becsúszását megkönnyíti. A (24) ütköző meggátolja, hogy egymás fölött fekvő két vagy több pénzdarab rézsútos helyzetben a rácson lecsússzék. Ha a rács megtelt és a fönmaradó pénzdarabok eltávolíttattak, a rács a (4) fenéknek az 1. ábrán eredmény vonallal ábrázolt helyzetbe való lesülyesztése által kiüríttetik, mi mellett a pénzdarabok a nehézségi erő hatása folytán a rézsútos (15) fölületre csúsznak, melyről az ábrán föl nem tüntetett és a megszámlált pénz fölvételére szolgáló tartályba jutnak. Ha egy bizonyos pénznem megszámlálása után más pénznemet akarunk megszámlálni, csak a rácsot kell az új pénznemnek megfelelő rácsra kicserélnünk. A rácshoz vezetett pénzmennyiséget a pénznem szerint való szabályozása céljából a dugattyúnak a pénzdarabokat vezető fölületének nagyságát egy vagy más módon megváltoztatjuk, pl. a 4. ábrán föltüntetett módon megfelelő (16) fejrész ráillesztése altal, vagy az 5. ábrán föltüntetett módon a dugattyú fölső végén alkalmazott (17) lap addig való elforgatása által, míg a dugattyú mellső (18) része és a (17) lapnak a szögben meghajlított • (19) része együttesen megfelelő nagyságú pénzvezető fölületet képeznek. A 10. ábrán bemutattuk, hogy a (3) léc (20) éle, melyen a pénzdarab megakad, a (4) fenék fölött a pénzdarab vastagságánál